Folia historica 15
Simon V. Péter: A polgárőrség intézménye 1848 tavaszán
Bács-Bodrog vármegyében Szabadka volt az egyetlen szabad királyi város, mely saját polgárőrséggel rendelkezett. A város közönsége március 19én értesült a pesti eseményekről és még ugyanazon a napon elhatározta, hogy a polgárőrséget két és félszeresére növeli, miközben kiállít egy 200 fős lovas őrsereget is. 4 3 Ez utóbbi tervből, mint az ország többi részében, itt sem lett semmi. Esztergomot a 180 főből álló érseki garda vigyázta, mihez a közeli Szenttamás és Szentgyörgy mezővárosok ideiglenes nemzetőrsége abban a reményben csatlakozott, hogy a mondott községek ezáltal érdemelhetik ki egyesítésüket a szabad királyi, ill. érseki várossal. 4 4 Az érsekvízivárosi polgárőrség nem könnyítette meg az egyesülést, hiszen kimondta, hogy nem hajlandó lemondani gránátosi egyenruházatának viseléséről, sőt a pattantyúsok különállását is fenn szándékozik tartani 4 5 Alkalmas fegyverzettel csak az érseki gránátosok rendelkeztek 4 6 Győrben úgyszintén a polgárőrség felügyelt a rendre a nemzetőrség felesketéséig 4 7 Hasonló zökkenőmentességgel vette át a szolgálatot a komáromi polgárőrség. 4 8 Ugyanakkor viszont az aradihoz hasonló gondok merültek föl; a nép csak abban az esetben volt hajlandó szolgálatot vállalni, ha nem kell kimozdulnia lakhelyéről, s az ellenség ellen vonulnia. 4 9 Pozsony cifra ruházatú polgárőrsége tétlenül szemlélte az országgyűlést megzavaró zsidóellenes zavargásokat, a sorkatonaságra és a jurátusokra hagyta a rendcsinálást. 50 A soproni polgárőrség nem bízott saját erejében, ezért katonai segítséget kért. Rövid időn belül 7 nemzetőrszázad alakult, összesen 800 fő részvételével. A város ritka kivételképpen már az első napokban annyi fegyvert vásárolt, hogy 357 nemzetőr azonnal hozzáfoghatott a fegyvergyakorlatokhoz, melyeket a polgárőrséggel együtt végzett. Itt is külön századot alkottak a városban tanuló diákok. 5 1 A temesváriak is azt kifogásolták, hogy „műhelyeik és családjaik hátrahagyásával a város határán kívül katonáskodni kötelesek volnának, mi alatt családjaikat végveszély érhetné". 5 2 A polgárőrségek némelyike még az állandó nemzetőrség szervezésének időszakában is nehézségeket támasztott, s megpróbálta kivonni magát a kormány által elrendelt egyesülés kényszere alól. A miniszterelnök már első körlevelében világosan leszögezte, hogy a felállítandó nemzetőrségben „egyedül csak egyféle gyalogság és lovasság létezhet"®, a pesti nemzetőrség külön testületei elkülönülési kérelmét elutasítva pedig még határozottabban fogalmazott: „a külön testületek meghagyása sem nemzetiség, sem pedig országos szempontból meg nem engedhető; különben olyas eredmény a nemzetiség tekintetében veszélyes utánzásokra adhatna alkalmat." 5 4 A nemzetőrség szervezését magára vállaló Batthyány állásfoglalásának elsőként a Radical Kőr oszló
