Folia historica 15

Simon V. Péter: A polgárőrség intézménye 1848 tavaszán

res testületek kibővülése és demokratizálódása csaknem mindenütt súrlódá­sokhoz vezetett. Ezek az ellentétek csak kisebb részben voltak nemzetiségi jellegűek, többségük rendi beidegződésből fakadt. Ezt már azelőtt szükséges­nek találjuk előrebocsájtani, hogy típusonként csoportositanánk az ideiglenes és állandó nemzetőrség szervezése során jelentkező városi incidenseket. A sza­bad királyi városok polgárőrsége adataink- szerint a következőképpen épült fel a nemzetőrségi törvény szentesítését megelőző hetekben: Ebből Város Összlétszám Gyalogság Lovasság Tüzér Arad 4 400 200 60 140 Bazin 5 — — — — Bártfa 6 — — — Besztercebánya 7 196 172 24 3 ágyú Budapest 8 2000 2000 ­— Debrecen 9 117 — 117 — Eperjes 1 0 175 175 — — Esztergom 1 1 180 160 — 2 ágyú (20 fő) Győr 1 2 200 200 ­— Kassa 1 3 200 200 — — Késmárk 1 4 200 200 — — Kismarton 1 5 172 172 — — Komárom 1 6 160 160 — — Korpona ? ? 7 7 Kőszeg 1 7 150 150 ­­Lőcse 1 8 250 250 — — Modor 1 9 121 121 — — . Nagyszombat 2 0 269 269 — — Pécs 2 1 230 230 — — Pozsony 2 2 800 800 ­­Ruszt 2 3 100 100 — — Selmecbánya 2 4 ­­­­Sopron 2 5 300 300 — — Szabadka 2 6 200 200 — — Szakolca 9 7 7 ? • Szatmárnémeti 2 7 — — — — Szeged 2 8 300 300 — — 13

Next

/
Thumbnails
Contents