Folia historica 15

Simon V. Péter: A polgárőrség intézménye 1848 tavaszán

res testületek kibővülése és demokratizálódása csaknem mindenütt súrlódásokhoz vezetett. Ezek az ellentétek csak kisebb részben voltak nemzetiségi jellegűek, többségük rendi beidegződésből fakadt. Ezt már azelőtt szükségesnek találjuk előrebocsájtani, hogy típusonként csoportositanánk az ideiglenes és állandó nemzetőrség szervezése során jelentkező városi incidenseket. A szabad királyi városok polgárőrsége adataink- szerint a következőképpen épült fel a nemzetőrségi törvény szentesítését megelőző hetekben: Ebből Város Összlétszám Gyalogság Lovasság Tüzér Arad

4 400 200 60 140 Bazin

5 — — — — Bártfa

6 — — — Besztercebánya

7 196 172 24 3 ágyú Budapest

8 2000 2000 — Debrecen

9 117 — 117 — Eperjes

1

0 175 175 — — Esztergom

1

1 180 160 — 2 ágyú (20 fő) Győr

1

2 200 200 — Kassa

1

3 200 200 — — Késmárk

1

4 200 200 — — Kismarton

1

5 172 172 — — Komárom

1

6 160 160 — — Korpona ? ? 7 7 Kőszeg

1

7 150 150 Lőcse

1

8 250 250 — — Modor

1

9 121 121 — — . Nagyszombat

2

0 269 269 — — Pécs

2

1 230 230 — — Pozsony

2

2 800 800 Ruszt

2

3 100 100 — — Selmecbánya

2

4 Sopron

2

5 300 300 — — Szabadka

2

6 200 200 — — Szakolca 9 7 7 ? • Szatmárnémeti

2

7 — — — — Szeged

2

8 300 300 — — 13