Folia historica 15

Németh Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztályának céhes iratai

A komáromi (29. sz., 7. kép), székesfehérvári (30. sz.), vagy a pozsonyi (33. sz.) céhek bizonyságlevelein topográfiailag követhetők az egyes városrészek, épületek és objektumok. A pesti takácsok testimoniálisa a bőséges számban és variációban fennmaradt városképes pesti céhlevelek egy 1800 körül feltűnt típusához sorolható.

2

0 A vándorkönyvek használatát a Helytartótanács 1816. július 16-i, 21080. számú rendelete írta elő. Erre és álegfontosabb tudnivalókra maguk a vándorkönyvek is hivatkoznak bevezetőjükben. Mint azt a bizonyságlevelek évszámai is bizonyítják, a céhek által kiállított tanúsítványok a vándorkönyvek bevezetése után is kedveltek maradtak. A vándorkönyvek a legjelentősebb kézműves központok nyomdáiban készültek, sok került ki a budai Egyetemi Nyomdából is (pl. 18. sz.). Elsősorban a legényvándorlások méretének és irányának vizsgálatát teszik lehetővé.

2

1 A mezővárosok és a falvak kézműveseinek többsége csupán a szűkebb pátria céheit látogatta. Schättl Ignác pécsváradi kőműves például 1841—1847 között a környékbeli mestereknél, Pécsváradon, Pécsett, Valpón töltötte tanulóéveit (18. sz.). Kivételesen gazdagnak számít az ismert pesti családból származó Giergl Henrik

2

2 üveges legény vándorkönyve, amelyből részletesen megrajzolható tulajdonosának külföldi vándorútja. Giergl 1840-től 1847-ig bejárta a német fejedelemségek számos városát, megfordult Észak-Itáliában is. A vándorkönyv külön érdekessége, hogy würtenbergi hatóságok mellékletként beleragasztották Vilmos württenbergi fejedelemnek a kommunistagyanús vándorlegényekre vonatkozó rendeletét (Stuttgart, 1847. április 21.) (15. sz.). Áttekintésünket befejezve végül az egyéb céhes, valamint kézművesipartörténetre vonatkozó iratok (polgárlevelek, kérvények, számlák, anyakönyvi kivonatok, stb.) közül Kiss Lajos komáromi ötvösmester külön tanulmányt érdemlő jegyzete említhető, amely a mesterség technológiai folyamatainak leírását tartalmazza az ötvös rajzaival illusztrálva (19. sz.). Egy városi kereskedőpolgár üzletvitele ismerhető meg a kanizsai Gutman cég, vagy a pesti Rickl József kereskedő

2

3 üzleti könyveiből (6, 7. sz.). A magyarországon is meghonosodó manufaktúrák történetéhez szolgál adalékokkal a hőgyészi textilmanufaktúra működésének megindításáról tudósító 1730-as nyomtatvány

2

4 (9. sz.) és Bertolotti Mátyás manufaktúratulajdonos és kereskedő ugyancsak XVIII. századi címeres levele (18. sz.). 116