Folia historica 14
Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között
szet kísérleteit, eredményeit, és zászlajára tűzi jelszavait; a funkció elsődlegességét, az emberi léptéket és a szociális feladatok megoldását. Nem kisebb építészek, mint Molnár Farkas 9 0 és Bierbauer Virgil 91 foglalkoznak a lakásépítés racionalizálásával, a kislakásépítés európai eredményeivel, ismertetve Walter Gropius dessan-törteni Bauhaustelepét, Ernst May frankfurti kislakásos telepeit, Franz Schuster bécsi kislakás típusait, dicsérve és ésszerű követésre ajánlva a külföldi példákat. Modern szemléletű építészeink saját tevékenységükben érvényre is juttatták haladó és igényes törekvéseiket, és nem egy alkalommal megragadták a lehetőséget, sőt olykor önmaguk is lehetőséget teremtettek arra, hogy tevékenyésgükkel befolyásolják a kislakásos és a telepépítkezéseket. A Pasaréti úti kislakásos mintatelep létrehozása a legjelentősebb ebben a vonatkozásban, s a modern építészet budapesti elterjedése szempontjából is fontos eredménynek minősíthető. Miután a Magyar Mérnök és Építészegylet mű- és közműépítési szakosztálya városrendezési értekezleten felhívta a figyelmet a lakótelepszerű építkezés, tervezés, közművesítés szempontjából előnyös voltára, a Közmunkatanács támogatásával Kaffka Péter, Kozma Lajos és Vágó László megnyerte a Fehér és Dános céget mint vállalkozót. A Gellérthegy beépítéséhez hasonló rendezési tervvel, Weldner Gyula, Vágó László, Bierbauer Virgil, Kaffka Péter, Münnich Aladár, Queitter Ervin, Fischer József, Kozma Lajos tervei nyomán 22 egyemeletes kisméretű lakóház épült fel 280 lakással. 9 2 A lakótelep egyben üzleti vállalkozás is volt, felépülte után nyilvános kiállításon mutatták be, s az épületeket telkekkel együtt eladták. Ugyanakkor a modern építészeti szemlélet és a CIRPAC-csoport számára komoly reklámot jelentett. Hatása és lecsapódása Budapest modern családiház és kislakásos telep építészetében kézzel fogható, és a közületi telepépítkezés háború előtti éveinek eredményein lemérhető. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1939-ben tervpályázatot írt ki „Uj magyar otthon" címen a „legyen magyar és korszerű" gondolat jegyzében. 9 3 A lakóház, a lakás és azok berendezése témában meghirdetett pályázat kis családiházas és az egy-kétszobás lakásos bérházak csoportja érinti témakörünket. A tervpályázat díjazott műveiből 1940-ben megvalósult az „Uj magyar otthon" c. kiállítás, amelyen többek között fürdőszobás, gyerekszobás ún. munkáslakások is szerepeltek. A Népszava korabeli cikke a kiállítás társadalom- és szociálpolitikai értékelését adja, amikor a következőképpen fogalmaz: 92
