Folia historica 14
Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között
A városigazgatás szociális- és lakáspolitikájának egy rendkívül jelentős, városrendezési és szociálpolitikai szempontból egyaránt értékelendő célkitűzését és törekvését képezi az 1940-től gyakorlatban is beindított nyomortelepeket felszámoló akció. A széleskörű és átgondolt, szociológiai felméréseken is alapuló program teljeskörű megvalósítására nem került sor, mint köztudott, a felszabadulás utáni évtizedek, mondhatni jelenkorunk tudta csak múlttá tenni azokat. Az első világháború után kormányrendelet alapján létrehozott szükséglakótelepek állami kezelésben állottak 1937-ig, amikor is a főváros kezelésébe helyezte át az államirányítás. A korszak legismertebb nyomortelepi (X. Pongrác úton, Auguszta telep, IX. Üllői út, Szabadkai út, Ecseri út mentén, Mária-Valéria telep, Gubacsi úton Zita-telep) barakklakásait - melyek már átalakítás útján váltai szükséglakásokká is - ideiglenes jellegűnek szánták. 1937-re, a csaknem két évtizedes használat után oly mértékű leromlást szenvedtek, hogy a fővárosi kezelésbe vétel előtti főpolgármesteri látogatás, „szemle" Karafiath főpolgármestert a belügyminiszterhez címzett bizalmas felterjesztésre késztette. 7 4 Felterjesztésében Karafiáth megfogalmazza a teendőket: „Megállapításom szerint kétirányú tevékenységre van szükség: — erőteljesen törekedni arra, hogy nagyvonalú rendezéssel ezek a nyomortanyák mielőbb megszüntethetők legyenek; — addig is azonban, amíg ez megvalósíthatóvá válik, a közegészségügyi nézőpontból halaszthatatlanul sürgős munkálatokat el kell végezni." 7 5 Az utóbbi pont a járványveszély megszüntetésére utal, az alapvető higiénés feltételek (WC-k, szemétgyűjtés stb.) biztosításával. Az első ponttal kapcsolatos teendőket pedig magára vállalván, bizonyítja, hogy a főváros a szükséglakótelepek átvételének pillanatától a nyomortanyák megszüntetésének szükségességével teljesen tisztában van. Az 1937-ben már említett és vállalt program kidolgozására és beindítására 1940-ben került sor, s 1943-ig bizonyos eredményeket is mutathat fel a főváros. A program kidolgozásának évében (1940) megszüntették a „legkomorabb arculatú" nyomortelepeket; a IX. kerületi kiserdei telepet és a Zita telepet. Rendezték és átalakították a IX. Üllői úti Mária-Valéria telepet, kislakásos lakóteleppé alakították át a XIII. .Madarász telepet és a XIII. Babér utcai telepet. 7 6 88
