Folia historica 14
Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között
40-es évek elejétől, a Tomcsányi úti és Pongrácz úti kislakásos lakótelep középületei már a funkciónak megfelelő racionális belsővel és nívós külsővel épültek. Fürdő épületét ifj. Benkhardt Ágoston, iskoláját Györgyi Dénes tervezte. A kislakásos épületek ún. „művészi" kiképzésére a hatóságok is fordítottak némi figyelmet. 1941-ben polgármesteri rendelet intézkedik, miszerint az építési költség 2%-át művészi kiképzésre kell fordítani. 6 4 így kerültek szobrok, játszóterek, parkok a kislakásos telepekre. A háború évei alatt néhány lakótelepszerű építkezés olyan építészek kezébe kerül, akik korábban ostromolták 6 5 a kislakásos építkezések minőségét; a házak és a lakások belső adottságait nem kielégítőeknek, külső megjelenésüket pedig nívótalannak tartván. A Tomcsányi és Pongrácz úti lakótelep 3 emeletes bérházai már ebbe az új vonalba sorolhatók. Épületei különböző típusúak, függőfolyosó nélküliek, lakásai hálófülkések vagy kétszobások előszobával, WC-vei. Az 1939-ben beindított kislakásépítési akció építészetileg is legsikerültebb eredménye a Hamzsabégi úti kislakásos lakótelep. A tervezési pályázat nyerteseiként jeles építészgárda; Hopfner Guidó, Olgyay fivérek, Fischer József és Horváth Gyula végezte el a teleprendezést, dolgozta ki a beépítési módot, alakította ki a ház- és lakástípusokat. Az alkalmazott tipizálás — a lakóházegységek többszöröse tömböket alkot — a telepnek egységes képet kölcsönöz, s a kiviteli költségeket is csökkenti. A nagyjából háromszög alakú telket íves tömbökkel építették be, keleti csücskében körgyűrűs alakban üzletek majd íves lakótömbök helyezkednek el. A tömbök között fürdő épület, játszótér fedett épülettel és lubickoló medencével, fásított sétatérrel. Lakókonyhás, két hálófülkés és kétszoba-konyhás lakásai 312 családnak nyújtanak otthont. 6 6 A 40-es évek elején a lakótelepszerű építkezés volumenében és minőségében is a korszak legjelentősebb eredményeit produkálta. Az ekkor épített lakótelepek, - Óbudán, Pesterzsébeten, Angyalföldön és Albertfalván a felszabadulás utáni lakótelep építészetünk előképeinek is tekinthetők több vonatkozásban. Városi hatóságok kezdeményezésével OTI és MABI kölcsönök felhasználásával építészeti és városrendezési, városképi szempontból is értékelhető kislakásos telepek épültek akkor. Az angyalföldi ún. Magdolnaváros 67 jelentőségében és jellegében, kivitelének módjában, minőségében, méreteiben bátran összevethető a századelő jelentős szociálpolitikai és építészeti értékét hordozó lakótelepével, a Wekerle-teleppel, de az 1945 utáni fővárosi lakótelepépítkezésünkkel is. A két világháború között ez volt Budapesten az első, egész városrészt alkotó, egy akció keretében egységesen beépülő lakóterület, Angyalföld és a főváros fejlesztésének jelentős momentuma. 85
