Folia historica 14
Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között
1937 között még a szükséglakás építkezés is szünetelt a fővárosban. Az 1930as évek utolsó esztendejéig mintegy 1600-1700 szükséglakást emeltek a városi hatóságok, 5 7 amelyek mellett az 1939-ben megkezdődő nagyobb jelentőségű kislakásépítési akció beindulásáig 5 7 a külső Jászberényi út mentén épített Városszéli telep érdemel említést. A telepet a főváros egymilliós MABIkölcsönből építette. 300 négyszögöles telken 1933-35 között 102 kertes ikerházzal, majd 1939-ben újabb 11 házzal, összesen 226 lakással. A főváros polgármesteri hivatala a gazdasági válság okozta munkanélküliség miatt döntött az építkezés beindítása mellett; munkaalkalmat kívánva biztosítani. S a válság évei okozta egyéni gondok enyhítése céljából választotta a telepszerű, kertes építkezést a szükséglakások helyett, mondván a házakhoz tartozó művelhető kertek a minimális szükségletek kielégítésében biztos forrást jelenthetnek a munkanélküli családok számára. A döntés a fenti előnyök mellett egy lényeges, el nem hanyagolható hátránnyal is járt, kertes, telepszerű építkezésre alkalmas közművesített terület nem állt rendelkezésre, a legszükségesebb közművek (elektromos vezeték, közutak) megépítése a főváros költségeit növelték, az utazás költségei pedig a lakók terheit. A Külső-Jászberényi út mentén a szolnoki és hatvani vasútvonal valamint a Határerdő határolta háromszög alakú terület telekfelosztására, úthálózatára és a háztípusokra tervpályázatot írtak ki szoba-konyhás lakásokra és állattartásra alkalmas gazdasági épületekre. 5 8 A telepen egy három tantermes iskola és. egy gondnoki lakás, gondnoki iroda is épült. A viszonylag alacsony, heti 5 pengős bér a kert használatát is biztosította, de a közlekedés drágasága sokat levont vonzerejéből, szociális értékéből. 1939-től a fővárosi lakáspolitika egy átgondoltabb, koncepciózusabb, igényesebb, több évre terjedő tervekkel bíró periódusa következett. Elsősorban a kislakásépítés fellendítése és a fővárosi építkezések — azok során a bankok és az OTI által nyújtott hitelek felhasználása, valamint a tervpályázatok kiírásának általánossá válása, ebből adódóan igényesebb, modernebb kivitelezés vált a periódus jellemzőjévé. A fővárosi önkormányzat újabb hároméves kislakásépítési programját a törvényhatósági bizottság 1939. június 21-én tartott közgyűlése fogadta el. 5 9 A program 3000 kislakás felépítését foglalta magában az Országos Társadalombiztosító Intézet negyven évre szóló 4%-os kamatra nyújtott kölcsönéből, a főváros birtokában lévő telkeken, 40 éves adómentességet élvezve. 6 0 A fenti kedvezmények illetve előnyök alapfeltételét képezték a főváros ama szándékának, hogy a felépülő lakások lakbére a munkások által is megfizethető szintű legyen, ugyanakkor a lakások igényessége legalább az 83
