Folia historica 14

Veres Lujza: Festett herendi porcelánportrék a Magyar Nemzeti Múzeumban

arcmásokat, melyek közvetlen megoldását kedvelte az ipari fellendülés, a kapitalizálódás korának öntudatos polgárembere. A századvégen jelent meg a történelmi reprezentáció új jelensége is, s bár ennek ,Jégköre" mindent meghatározott, a Fischerékéhez hasonló intim portrék is helyet kaptak a művészetben, habár partikuláris jelleggel. A gyűjtők sajátos érdeklődése is jelzi az ilyen képek nem elhanyagolható szerepét, amennyiben teljesebbé teszik a gyűjtő által önkifejező gesztusnak szánt kollekciót. így ír erről Lázár Béla: „A nagyiparos, aki az ország közgazdasági életébén jelentős szerepet játszik, élete kiegészítő részeként, lelke érzéseinek megnyilatkozásaképp egy oly uralkodó gondolatot sugalmazó gyűjtőtevékenységet fejt itt ki, mely hatásában és eredményeiben többfelé ágazó közérdekű kulturmunkát jelent.

2

3" A magyar Nemzeti Múzeum herendi porcelánportréi szemléletesen mutatják azokat a bonyolult kölcsönhatásokat, melyek a nemzeti művészet, az európai technikai újítások s a hazai műipar fejlődése között fennálltak, főként a múlt század második felétől. A jellemzett képek vizsgálata meggyőz arról, hogy a periférikusabbnak tűnő, különleges technikájú egyedi alkotások mindennél jobban tükrözik korukat, magukba olvasztva sok művészi-technikai és szellemi törekvést. Ez az összeszövődés sokféle szaktudomány érdeklődése számot tarthat, tovább árnyalva a XIX. századi művelődésről, gazdaság- és iparművészettörténetéről alkotott képünket. 56