Folia historica 14

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Teleki László arcképei

Cennerné Wilhelmb Gizella Teleki László arcképei Teleki László ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely első lépéseit a reformországgyűlések idején tette meg egyéni érvényesülése útján. Az egyéni érvényesülés XIX. századi főnemesi származású személy esetében Magyarországon egyet jelentett a politikai pályával országos és megyei szinten egyaránt. Teleki 1832-ben rövid ideig kancelláriai szolgálatot teljesített Bécsben, majd európai tanulmányút után 1837-ben az erdélyi országgyűlésen Fogaras megye követeként vett részt. 1838-ban a pozsonyi országgyűlés felsőtábláján a Batthyány Lajos vezette főúri ellenzék soraiban találta meg igazi helyét. A szellemes szónok gyakran szarkasztikus fordulatokkal élő, lenyűgöző egyéniségét 1843-ban rajzolja kőre Franz Eybl osztrák litográfus, aki a reformkor politikusainak teljes arcképgalériáját hagyta az utókorra. A karjait elöl keresztbefonó félalak beállítása dinamikusabb, mint Eybl egy másik kedvenc kompozíciós módszere, a karosszékbe ültetett figura. A beállítás mozgalmassága azáltal is fokozódik, hogy nem szemben ábrázolta modelljét, hanem kissé balrafordulva.

1 A portrén viszontláthatjuk az ifjú Teleki külső megjelenésének irodalomból ismert jegyeit: sovány, de izmos és csontos testalkat, ovális fejforma, sima fekete haj, sötét, kissé kidülledő szemek, magas és sima homlok, szellemes arckifejezés.

2 A grafikus a szónoklata közben hallgatóságán végigpillantó Telekit kívánta megörökíteni, erre vall kemény arckifejezése, szabadon körüljáró tekintete.

3 A kitűnő arckép nagy korabeli publicitásnak örvendett

4, hiszen Teleki 1843/48 között a főúri ellenzék egyik vezéralakja lett. Eybl portréja a mintája annak az arcképnek, mely mint az 1848. március 15-i országgyűlési küldöttség tagját örökíti meg Telekit.

5 A nagyméretű, sok portrét magában foglaló lapon felülről a második sorban láthatjuk Eybl vállkép-változatát az átrajzolás okából tükörképben. 29