Folia historica 14

Cennerné Wilhelmb Gizella: Dr. Fülep Ferenc (1919-1986)

múzeumi törvényerejű rendelet szellemében létrehívta a múzeumtörténetileg fontos kézirati- dokumentum-, és rajzanyagot gyűjtő Adattárat is. A múzeum tudományos-népszerűsítő funkcióját szem előtt tartva nagy lendülettel irányította a történeti kiállítás munkálatait. Emellett a közgyűjteményi rendteremtés sok olyan feladatot rótt az intézmény kollektívájára, amelyet egyéni áldozatvállalással és fegyelemmel lehetett csak teljesíteni. A belső revízió, leltározás és restaurálás számszerűleg magas tételei mellett ugyanezt a munkát várták el a vidéki gyűjtemények régészeti-történeti anyagának viszonylatában is. Az ország múzeumainak később állandó kiállításaik rendezésében kellett segítséget nyújtani az irányítása alatt álló intézménynek. Fülep Ferenc eközben sem hanyagolja el szűkebb szakterületét, Nagytétényben, Almásfüzitőn végez ásatásokat. 1955-ben kezdi meg pécsi feltárá-' sait, amelynek közzétételével nyerte el a tudományok doktora címet 1972ben. A múzeumban folyó tudományos munka serkentését mindig fontos feladatának tekintette, a házon belüli eredmények publikálására újból megindította a háború miatt megszakadt „Fólia Archeologica" köteteit, ahol a régész munkatársak mellett helyet kaptak a történész-művészettörténész muzeológusok közleményei is. Az 1950-es évek második felében megélénkülő külkapcsolatok hoszszabb tanulmányútjainak eredményeit alkalmazni akarta múzeumunkban is. így sokat foglalkoztatta a hazainál fejlettebb, szélesebb lehetőségekkel gazdálkodó múzeumpedagógia eredményei és módszerei átültetésének lehetősége. E külföldi utazások irányították reá a nemzetközi tudományos élet figyelmét. 1955-től az ICOM, az UNESCO mellett működő nemzetközi múzeumi szervezet Magyar Bizottságának elnöke, majd a Nemzetközi Végrehajtó Bizottság tagja, illetőleg a Régészeti és Történeti Múzeumok Bizottságának elnöke. A Nemzeti Múzeum szervezete időközben megváltozik, vidéki fiókintézményekkel bővül, a vértesszölősi bemutatóhely, a visegrádi, sárospataki és monoki közgyűjtemények idecsatolásával. Az anyaintézményben és a filiákban így a hazai történelem szélesebbkörű, a pozitív nemzeti hagyományokat hangsúlyosan előtérbeállító reprezentációja vált lehetővé Fülep Ferenc elgondolása szerint. A külföldi kapcsolatok örvendetes fejlődésével a Nemzeti Múzeum elfoglalhatta méltó helyét a világ nagy gyűjteményeinak együttesében. Önálló külföldi kiállításai és részvétele a történelem jelentős évfordulóit, személyiségeit életrekeltő európai bemutatókon jól példázzák a tudományos feldolgozás pontosságát, a muzeológiai rend. megbízható kereteit, restaurátoraink kitűnő munkáját. Az intézmény 175 éves fennállására kapott „Munka Vörös Zászló Érdemrend "-je ezt a közvetlen megelőző időben elért eredményt és színvonalat is honorálta. 212