Folia historica 14

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VII.

Részvényesek Részvények Részvények Részvények száma száma összege értéke 2 200 400 20 000 1 67 67 3 350 1 80 80 4 000 2 50 100 5 000 1 40 40 2 000 2 20 40 2 000 1 16 16 800 2 10 20 1 000 1 4 4 200 4 1 4 200 21 1328 1891 94 550 A feljegyzésekből egyértelműen kimutatható, hogy a nagyrészvényesek legtöbbje egyben az igazgatóság tagja.

76

9 A gyár év végi mérlegében az ingatlanok 51 769 pengővel, a gépek értéke 2 481 462 pengővel emelkedett. A nyereséget 1 204 504 pengőben határozták meg, amelyből 60 000 pengőt az igazgatóság javadalmazására, a maradékot 6 pengős részesedésre fordították.

77

0 1942-ben a termelés fokozódása, az anyagár és a munkabéremelkedése, valamint a hitelszükséglet további növelése vált jellemzővé. A több termelés ellenére a piaci igényeket a nagy felvásárlások miatt kielégíteni nem tudták. Bár a munkásjóléti intézeteket 960 000 pengővel támogatták, a feszültség egyre szélesebb körben jelentkezett. A munkásság elégedetlenkedő részét frontszolgálatra küldték. Érezhetően kiterjedt a Szociáldemokrata Párt befolyása. Ennek ellensúlyozására egy állam által létrehozott munkáspárt szervezésének gondolatát vetették fel, de első lépésként az ellenőrzés szigorításával és a munkakönyvbe bevezetett számozással igyekeztek a munkahelyek önkényes elhagyását nehezíteni. A magyar hadiipar 1943-ban elérte termelőképessége maximumát, ami elsősorban nem azt jelentette, hogy a meglévő hadiüzemek felfejlődtek. A Honvédelmi Minisztérium a polgári termelés rovására minden alkalmas kisüzemet, műhelyt bevont a termelésbe, ami a hadianyagtermeléssel foglalkozó üzemek mutatóinak gyors emelkedéséhez vezetett. Amíg 1939-ben ezen létesítmények száma 757 volt, 1943-ban már 1370-et tartottak nyilván. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a hadianyaggyárak fejlesztése sem, 172