Folia historica 14

Cs. Lengyel Beatrix: Az Országgyűlési Múzeum (1923-1949)

6. Budapest leglátogatottabb múzeumai 1935-ben: 1. 99.568 fő Oisz. M. Szépművészeti M. (MNM) (1894) 2. 97.212 fő M. kii. Közlekedési M. (1899) 3. 91.545 fő M. kii. Mezőgazdasági M. (1896) 4. 80.860 fő Oisz. Teimészettudományi M. (MNM) (1802) 5. 79.418 fő M. Történeti M. (MNM) (1808) 6. 29.874 fő Aquincumi M. (1888) 7. 27.716 fő M. kii. Táisadalomegészségügyi Int. és M. (1901) 8. 25.687 fő Székesfőváios Történeti M. (1900) 9. 24.581 fő Oiszággyűlési M. (1923) in: Magyar Statisztikai Évkönyv. Uj folyam. XLIII. 1935. Szeik. és kiadja a Magyar kii. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, Atheneum, 1936. ( >ben a hivatkozott műben megadott alapítási évszámok. 7. Közvetlenül Klebelsbeig Kunó gróf és Apponyi Albert gróf halála után megkeresték az özvegyeket, akik számos értékes tárgyat, fényképet ajándékoztak a múzeumnak. 8. A fényképek gyűjtésével Fejős Imre, későbbi neves fényképészet történészünk foglalkozott. 9. Ilyen, az egykori látogatókban máig mély nyomot hagyó szimbólum volt - mint ezt elbeszéléseik tükrözik - az ún. Trianon szobát körbefogó hatalmas rablánc. 10. A kiállítások - mai szóval élve - látványtervének készítője, grafikai kivitelezője Istvánffy Hildegard (1902-1971) szobiász, festő volt, aki ezidőben sikeresen szerepelt olajképeivel különböző kiállításokon. Szinte expresszionistának nevezhető kiállítási installációi éles ellentétben álltak a Parlament neogótikus épületével, s a hagyományos múzeumi gyakoilattal. Koiabeli pálhuzamát a modern magyar építészek ipaii és kereskedelmi installációinál kereshetjük. (Erre vonatkozóan ld. Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867-1967. Budapest, 1969. c. könyvét.) A múzeum munkatársai és - elsősoiban - igazgatója, Hollós Bálint (1890—1938) újia töiekvő felfogásának köszönhetően valósulhattak meg Istvánffy Hildegard e modein installációs elgondolásai, melyek mint fentebb láttuk, igen hatásosak, hosszú időié emléket hagyóak voltak. 11. Igen sikeies más időszaki kiállítások: - A magyai politikai kaiikatúia 100 éves története, 1935 - Kossuth, 1936-1938 - A magyai alkotmány töiténete, 1936—1938 - Rákóczi emlékkiállítás, 1937 - A választójog története, 1938 - Országgyűlések a XVIII. század fordulóján, 1940 - Széchenyi az oiszággyűlésen, 1941 A kiállítások minden alkalommal valamilyen aktuális eseményhez kapcsolódtak. Pl. Inteipailamentáiis Unió budapesti ülése, Rákóczi szoboi felavatása stb. 139