Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

JEGYZETEK 1. Balogh Jolán, Olasz tervrajzok és hazai későrenaissance épületeink. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Szerk. Galavics Géza (Budapest 1975) 106-108.; Várépítészetünk. Szerk. Gerő László (Budapest 1975) 337.; Haiczl Kálmán, Érsekújvár múltjából. (Érsekújvár 1932) 18-34. 2. 1655:40 tc. Corpus Juris Hungarici-Magyar Törvénytár, 1608-1657. évi törvények. (Budapest 1900) 608-611. 3. Haiczl Kálmán, i.m. (1) passim; Nagy Iván, Történelmi vázlatok (Nyitra megye helyírása I. köt. 3. füzet) é. n. 119-122. 4. Haiczl Kálmán, i. m. (1) 231-240.; Nagy Iván, i. m. (3) 123. 5. Haiczl Kálmán, i. m. (1) 231-251. 6. Bácskai Vera - Nagy Lajos, Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. (Budapest 1984) 82. 7. и.о. 147; Nagy Iván, i. m. (3) 124. 8. Az érsekújvári céhekről szóló adatok helye: A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. Szerk. Éri István-Nagy Lajos-Nagybákay Péter 2. köt. (Budapest 1976) 41-42. 9. Zimányi Vera, Magyarország az európai gazdaságban. 1600-1650. (Budapest 1976) 151-155. 10. A világi és egyházi földesurak - ezen belül az esztergomi érsekek - falusi és mezővárosi céhalapításaira lásd: Eperjessy Géza, Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686-1848) (Budapest 1967) 18, 50-52. 11. Felhő Ibolya-Vörös Antal, A helytartótanácsi levéltár. (Budapest 1961) 82-83. 12. Eperjessy Géza i. m. (10) 20. 13. и.о. 50-52. 14. Léderer Emma, A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Századok 62(1928) 638-639. 15. Szádeczky Lajos, Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon (13071848) 1. köt. (Budapest, 1913) 33. 16. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich László (Budapest története 2. köt.) (Budapest 1973) 123; Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos (Budapest története 3. köt.) (Budapest 1975) 101. 65"