Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

gedélyével kezdhetett a mesterségbe. Szigorúan tiltották a céhen kívüliekkel való kapcsolattartást, kereskedést. Szót emeltek az ellen, hogy a „céh ellen tusakodó" vagy céhen kívüli, legényt, szolgát tarthasson (IX. XXV. XXXVI. artikulus). A céhen belüli versenyt a mesterlegények számának meghatározásával (egy mester egyszerre csak egy legényt alkalmazhatott), a munkaerő elcsábításának szigorú büntetésével és a vásárlások körüli előnyszerzés megakadályozásával igyekeztek biztosítani. 5 ft. bírság alatt tiltották, hogy más „meg árult marhajat" megvegye valaki, vagy közvetítő útján felvásárolja azt (XVI, XIX. artikulus). Ez és más utalások arra engednek következtetni, hogy a helyi lakosság hússzükségleteinek kielégítésén túl, már ebben a korban részben marhakereskedelemmel foglalkoztak. Mezővárosi keretek között rendhagyó, hogy a lakossággal szemben is igyekeztek monopolizálni a piacot. Korábban a városi gazdák házuknál levághattak egy hizlalt aprómarhát, és szombati vásárokon vidékieknek kiárulhatták. Ezen túl büntetés terhe alatt ez kizárólag a céh jogává lett. Városi vagy vidéki ezentúl húst sem titkon, sem nyilvánosan nem adhatott el a piacon (XXV. artikulus). Körültekintően szabályozták az inas-és legénytartást. Ennek célja elsősorban a céhen belüli verseny elfojtása volt. Mester csak a céh tudtával fogadhatott tanítványt, aki belépéskor 32 forintot fizetett a mesternek. Három szolgálóév elteltével gazdája köteles volt felruházni, amiért a legény még egy évig szolgálni tartozott. A kiszolgált legénynek a mester „tanuló levelet" adott. Azt a legényt, aki ideje kitöltése előtt vagy mestere tudta nélkül távozott, másnak nem volt szabad felfogadni. A kiszolgált legény egy hónappal távozása előtt köteles volt bejelenteni szándékát, hogy a mészáros időben más legényről gondoskodhasson. A céhbe „magát beadó" legény tudását megpróbálták, vagyis „az Eökret a Nyakan Le fögö hust meg meczvén . . . eölle [ölje] meg annak utanna két darabra tudgya osztani". Aki ezt nem végezte el megfelelően, 2 ft büntetést fizetett a céhládába.

2

1 A szolgalegények számára előírták a mesterek tiszteletét, az illendő magaviseletet és a céhartikulusok figyelmes tanulmányozását. Este, szabadság alatt is tiltották a játékot, mulatságot és hogy „masut se mireszellyen halni Uranak hazan kévől Uranak hére nélköl". Végül szó esik a „szolga Legények, és Tanuló Iffjaknak tudatlanságok miat" és a székben való rendetlen viselkedésük, illetlen beszédjük következtében az öreg mestereket a magisztrátus előtt ért gyakori vádakról. Eme vétkeket vásottabb delikvensek esetében tömlöcözéssel büntették. Előírták, hogy illendően és „szemirmetessíggel" viselkedjenek (X, XI, XIII, XXII, XXVI, XXX, XXXIII, XXXVII, XXXIX, XLI, XLIII. artikulus). Előírták a megfelelő húsminőséget, a mészárszékek, mesterek, szolgák ruházatának kellő tisztaságát, a hulladék eltakarítását. Büntették azt a mészá56