Folia historica 13

Cennerné Wilhelmb Gizella: Hadik András ikonográfiája

A reformkorral együtt fejlődő történeti festészet és grafika sokkal régebbi múltba nyúlt vissza, mint a XVIII. század második fele. Az önkényuralom idején pedig a viszonylagos konszolidáltságnak ez a korszaka, amikor az ország és az uralkodóház nagyjából békésen élt, nem adott sem példát, sem útmutatást. Sokkal később, abban az időben, amikor a plein-air festésmód a történeti piktúrában is teret nyert, s többen próbálkoztak a múlt csatáinak bemutatásával, így 1880-ban Szemlér Mihály két vázlatot is készít Hadikról a porosz hadjáratban. A mester, akinek művészi álma a történeti festészet volt, de kevés ilyen alkotást komponált, a tábornokról tervezett festményét sem kivitelezte.

4

8 A hazainál nagyobb érdeklődés kísérte Hadik érdemeit az összmonarchia szemszögéből a Lajtán túl ebben az időben. Az 1860-as évekre esik a bécsi Fegyvertörténeti Múzeum (Arsenal) falképdíszítésének program-vitája. A „dicsőség csarnoká"-nak baloldali mellékterme egyik csegelyében Blaas Karinak az 1864-es véglegesen elfogadott program szerint a Berlint sarcoló Hadikot kellett megörökitenie 4

9 Sajnos az előcsarnok hadvezér-szobrai között tábornokunk nem kapott helyet, pedig a hétéves háborúk generálisai mind szerepelnek Nádasdy Ferenccel, Mária Terézia háborúinak másik magyar főtisztjével együtt.

5

0 Az 1873-ban a Mária Terézia emlékműre kürt szűk körű pályázatot Zumbusch Caspar Clemens nyerte el. A kiegyezés utáni időben a Mária Terézia emlékműnek a dualista állam kifejezőjévé kellett válnia, ezért szerepeltettek a programban több magyar személyt a királynő korából és környezetéből. így esett a választás Hadikra, Nádasdy Ferencre, Grassalkovics Antalra, Bruckenthal Sámuelre és Pray Györgyre a magyar állam kívánsága szerint. Hadik a korábbi Weikert portré s annak metszetváltozatai nyomán került a királynő alakját hordozó hasáb egyik reliefdíszű oldalára. Az emlékmű 1888-ra készült el.

5

1 Bécs után közel 50 évig kellett várni, hogy Hadik Andrásnak Budapesten is legyen szobor-emlékműve. 1937-ben állították fel a budai Várban az Uri utca és a Szentháromság utca kereszteződésében ifj. Vastagh György lovasszobrát, amely ikonográfiái szempontból javakori portréi felhasználásával készült ifjúi ideálképmásának mondható.

5

2 37