Folia historica 13

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.

A Fegyvergyár exportforgalma kimagasló eredményeket nem ért el, mégis szükségét látták a gyár külföldi szabadalmainak értékesítése céljából az 1923. június 1-én — Hollandiában — „Amsterdamsche Octrooi Explotatie Maatschappij" név alatt alapított részvénytársaságot fenntartani, jóllehet már 1936-ban felmerült ezen vállalat megszüntetésének kérdése.

6 s 7 A vállalat 1940-ben is számos új épületet emeltetett és a lehetőségeken belül előrehaladt a géppark modernizálása, amelynél már érvényre jutott az a szempont is, hogy a háború után nagyobb lehetőségekkel lehessen áttérni a béketermelésre. Más összefüggésben a későbbiekben közölt beruházási adatokból kitűnik, hogy 1940-ben a Fegyverüzemre 193 000 P-t költöttek. A Lőszerüzem fejlesztésére 175 ООО P, míg a Fémmű új gépparkjára csaknem 245 000 P jutott. Legtöbbet a Csappantyúgyár emésztett fel, ami 570 000 P—t jelentett. Ebben az évben a beruházási számlán 26 és fél milliót mutattak ki, amiből 1940-re 1 812 036 P esett, vagyis lényegesen kevesebb, mint a vizsgált időszakot megelőző évekre. A kiemelkedő év 1935 volt 11 millió P-vel, de az 1937 és 1939 közötti három év átlaga is elérte a 4,5 millió P-t. 1940-ben a vállalat álló tőkéje 13 267 000 P volt, amelyből a Soroksári úti telepet 6 745 000 P érintette. A forgótőke 29 416 000 P-t tett ki, ebből a Soroksári út egyedül 24 415 000 P-t hasznosított. Az 1940. évre beterjesztett jelentés — bár számos ellentmondást is hordoz magában - figyelemre méltó információkkal szolgál. Szembetűnő az adósok tételének alakulása az 1939. évi 11 millióról 4,1 millióra. Ennek okát legfőképpen a HM árkorrekciójában kell keresnünk, amely a Kincstár tartozását 10%-kal csökkentette. Ebből az összegből a Fegyvergyár 2%-ot viszszatarthatott ugyan beruházásokra, de ezzel állandósult egy korábban elkezdődött, véget nem érő vita, mert a katonai vezetés a megrendelések megújításakor az először megkövetelt 2% beinvesztálását újra elvárta. Ennek ellenére Dammang, a vállalat vezérigazgatója a kialakult helyzetet nem tekintette tragikusnak, mondván: a 4 milliós árredukció ellenére az 1940-es év kedvezőnek mondható.

65 8 Véleményét a jelentés hitelezőkre vonatkozó része is alátámasztja. Az egészében 37 milliós hitel 19,4 millióra — ezen belül a Hitelbank, Hermes, Indusztria 34,1 millióról 15,9-re-csökkent, míg az áruhitelezők 2,8 millióról 1,6 millióra módosították tartozásaikat. 1939 végén a HM -megrendelések összértéke 50 100 000 P volt, amelyhez 1940-ben 21 600 000 P új igény járult. A 71 700 000 P összvállalásból 54 100 000 P-t számláztak le és így 194l-re 17 600 000 P értékű munkát vittek át. 184"