Folia historica 13

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.

A polgári szállításból 460 ООО P fegyverre esett, amely összeg 15%-al volt kevesebb, mint az 1939-es érték. Ezt a vadállomány csökkenésével és az általános megszorításokkal hozták kapcsolatba. Az összehasonlításnál nem hagyható figyelmen kívül az első bécsi döntés — 1939. november 2. - hatása, amellyel a felvidék egy részét magyarországhoz csatolták és Kárpátalja megszállása 1939. március 15-én, mert ezzel a vásárlóképesség akkor megnövekedett. Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés, amellyel Észak-Erdélyt ismét magyar területnek nyilvánították, már kevésbé hatott a Fegyvergyár megrendeléseire. 1940-ben a Fémhengermű forgalma 11,2 millió P volt, de ebből 6 millió — főleg szerszámgép — a saját szükségletet elégítette ki. így a külső forgalomba csak 5,2 millió érték jutott, s ez az 1939. évi 3,4 millióhoz viszonyítva 509^os emelkedést mutat. Ugyanakkor a petróleumlámpa és a csillár termelése az előző évnek megfelelő szinten maradt, a vasöntvény viszont 20%-al visszaesett, mert az Anyaggazdálkodási Hivatal csökkentette a kiutalást. A belföldi zománcedénygyártást is az alapanyag határozta meg. Az ezen a rovaton mutatkozó 15%-os emelkedés valójában nem a forgalomból, hanem az árak emelkedéséből adódott. A mellékelt grafion jól érzékelteti a forgalom változását, ami az ismertetett eseményektől nem választható el. A fejlődés 1938-ban ugrásszerű volt, és 1940-ben elérte a csúcsot. Természetesen ez az árukészlet alakulására is kihatott. 1939-ben a forgalom felgyorsulása ellenére az árukészlet még növekedett, míg 1940-ben a nyerianyaggondok következtében az 1939. évi 21 millióról 18,3 millióra csökkent. 181"