Folia historica 13

F. Dózsa Katalin: Mária királyné esküvői öltözéke az újabb kutatások tükrében

hogy árnyékolva van-e a derék vagy fűzve. Ezen a figurán is övet láthatunk, s ehhez hasonlóan övezhette derekát övvel a mi ruhánk tulajdonosa is, hogy eltakarja az esetleges szegélymegoldást. Ugyancsak a Weisskunig-ban láthatunk arra is példát (Die vermehlung des jungen weisskunig mit der kunigin von fewreyen) hogy az ovális kivágás majdnem szögletessé válik és a mellrészen szabadon látszik, fűzés nélkül az ing. Éppen ezért az is feltételezhető, hogy átmeneti megoldásként, mintegy további lépésként hordtak trapéz kivágású ruhát is fűzés nélkül. Ugyanakkor az a feltételezés sem zárható ki, hogy a megőrzött öltözék alatt egy másikat is viselt tulajdonosa, amely esetleg ovális kivágású volt, és követte az ing szép hímzését. Viselhette-e Mária királyné ezt a ruhát? Azt a hipotézist, hogy az öltözék Habsburg Máriáé lett volna, egyetlen megbízható adat, írásos feljegyzés vagy képi ábrázolás nem támasztja alá. Mégis, sok apró jel alapján meglehetős nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a feltevés helytálló. Höllrigl József egyszerűen abból az igen szellemes gondolatmenetből indult ki, hogy valószínűleg az évszázadok folyamán tévedtek, amikor a kegyhely nagy jótevőjének, I. Lajosnak tulajdonították az öltözékpárokat II. Lajos helyett. Dyen kis elírás könnyen megtörténhetett, s igen valószerűnek is tűnik. Könnyebb lenne a dolgunk, ha már II. Lajos ruháját is igen tüzetes vizsgálatnak vetettük volna alá, s így az öltözékpár egymást támogatná a datálásban. Amennyiben a jövőben II. Lajos öltözékének restaurálására is sor kerül, amely egyelőre szinte megoldhatatlan feladat elé állítja munkatársainkat, módunk lesz a behatóbb tanulmányozásra. Annyit azonban így is megállapíthatunk, hogy a hasonló szabású, hasított, hosszú ujjas köpenyek igen kedveltek a XVI. század elején a magyar urak között, mint azt a Weisskunig

19 lapjai bizonyítják, másrészt a férfiing magas nyakmegoldása, mint tudjuk 1515 körül jelenik meg, de az 1520-as években kezd népszerűvé válni. S most nézzük, mik azok a tények, amik Mária tulajdonosi voltát erősítik. 1. A mária-zelli kegyhely osztrák volta alátámasztja a Habsburg adományozót. 17