Folia historica 13
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.
Temesváry Ferenc Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI. A Magyar Fegyvergyár fejlődését vizsgálva az V. fejezetben megállapítást nyert, hogy 1939-ben lezárult a vállalat négyéves - 1935-1939-ig tartó újjászervezésének időszaka, amely a belső szerkezet átalakítását és lényegét tekintve a vezetési koncepció megváltozását is eredményezte. 62 0 Az új üzemrészek kialakulása, a termelési kapacitás növekedése, a belső tartalékok átcsoportosítása tette lehetővé, hogy az egyesített üzem a háborús konjunktúra diktálta fegyvergyártásból egyre nagyobb igényeket tudjon kielégíteni. Más kérdés, hogy a katonai vezetés a mennyiségi és minőségi növekedést sem tartotta megfelelőnek a leggyakrabban ellentmondásosan körvonalazott tervei keresztülviteléhez. 1939 végén már egyre több ipari szakember látta, hogy Darányi Kálmán 1938 őszén meghirdetett győri programja, amely 1939-ben új munkások bevonásával — ez 1943-ig csak a gépiparban meghaladta az S3 000 főt — az ipari termelés 21%-os emelkedését eredményezte, milyen ellentmondásokat rejt magában. Természetesen itt nemcsak arról van szó, hogy Magyarország a világháború kitörésekor nem viselt hadat és a gazdasági lehetőségeinkből adódó telítettségi szint állandósult, hanem elsősorban arról, hogy a katonai vezetés az igényét nem tudta megfogalmazni, s a tervszerűség hiánya miatt az ipar az 1940 közepéig tartó hadikonjunktúrát sem tudta megfelelő szinten kihasználni. A győri program lerövidítése azzal a döntéssel, hogy azt 1940. augusztus l-re be kell fejezni, s a közvetlen katonai beruházások összegének felemelése 600 millióról 822 millióra - ami együtt járt a közvetett beruházásokra előirányzott 400 millió 285 millióra való csökkentésével — néhány hónapra a termelés mutatóit bizonyos szakágakban ugyan kápráztató módon megemelte, de a gépek elhasználtsági foka - és ez alól a Fegyvergyár sem volt kivétel - erősen visszahatott a termelésre. 169"
