Folia historica 13

Hermann Róbert: 1848-1849-es dokumentumok a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Dokumentumgyűjteményében

Asbóth Lajos tábornoki kinevezése a gyűjtemény talán legérdekesebb darab­ja. Az irodalomban erre nézve eleddig egyetlen utalásról tudunk. 9 A KLÖM XV. kötetében semmiféle nyoma nincs Kossuth esetleges intézkedésének (jóllehet, a névmutató, csakúgy mint a Waldapfel Eszter által szerkesztett „A forradalom és szabadságharc levelestára" névmutatója, teljesen esetleges sorrendben, de meglehetős rendszerességgel keveri össze Asbóth Lajost és Sándort.); s nem szól róla Asbóth emlékirata s Görgei Arthur és István mun­káinak egyike sem. Magával az okirattal kapcsolatban is vannak különböző problémák. A Hadügyminisztérium által kiállított okirat szövege feltételezi egy, Asbóth kinevezésére vonatkozó kormányzóelnöki rendelet létét. Az aláírásból és a dátumból következően abból a rövid időszakból származik, amikor június első heteiben Görgei személyesen vezette a, hadügyminisztérium ügyeit. Az irat a tábornoki kinevezések tipológiája szempontjából teljesen szabályos. Az OHB működésének kezdetétől lényegében három típust kü­lönböztethetünk meg: 1. Az OHB-tól származó, Kossuth által aláírt kineve­zéseket. 2. A hadügyminisztérium által kiállított, Kossuth által alá nem írt, de OHB— vagy kormányzóelnöki rendeletre utaló formulával ellátott okleve­leket. 3. A hadügyminisztérium által kiállított, a megbízott vagy tényleges hadügyminiszter és Kossuth által aláírt okmányokat. Az 1. típushoz sorol­hatjuk még a Kossuthtól származó, előzetes kinevezéseket is. 1 0 A tábornoki kinevezéseket vagy a hadügyminisztérium terjesztette fel az OHB-hoz ill. a kormányzóhoz, vagy Kossuth utasította az oklevél kiállítására a hadügymi­nisztériumot az egyes seregparancsnokok javaslatai alapján. Az első esetben vagy az OHB ill. a kormányzóelnöki iroda állította ki az oklevelet, vagy, Kossuth beleegyezése után, a hadügyminisztérium. Az említett formula al­kalmazása esetében elégséges volt a hadügyminiszter aláírása; egy másik esetben a kinevezett érdemeire való általános hivatkozást iktattak a szöveg­be, s az ilyen kinevezéseket megerősítés végett átküldték Kossuthnak. Ez utóbbi főleg az 1849. májusa utáni kinevezésekre jellemző. 1 1 A kinevezés azáltal vált érvényessé, hogy megjelent a kormány hivatalos lapjában, a Köz­lönyben. Asbóthéval ez nem történt meg. A törzstiszti kinevezések joga miatt állandó huzavona folyt az OHB ill. Kossuth és a seregparancsnokok között. A tábornoki kinevezések joga viszont egyértelműen az OHB-t ill. a kormányzót illette; a törzstisztek kinevezésénél viszont állandó problémát jelentett, hogy a seregparancsnokok meglehetős gyakorisággal eszközöltek törzstiszti kinevezéseket az előléptetettek csata­téren tanúsított vitézségére hivatkozva. 1 2 E kinevezéseket Kossuth és a 152"

Next

/
Thumbnails
Contents