Folia historica 13

Simon V. Péter: Özönvíz előtti lények a Nemzeti Múzeum régiséggyűjteményében (1848 tavasza és a Nemzeti Múzeum - néhány pecsétnyomó ürügyén)

pecséte a rend fenntartására ügyelő megyei bizottmánynak adatott át, Klauzál Gábor bizottmányi tag bizatik meg az iránt, hogy azon választmány elnökével személyesen értekezvén jáijon végére annak, váljon a kérdéses lefoglalás megyei határozat következtében történt e?" A citátumot megszakítva ki kell emelnünk néhány részletet. Az idézett szövegrészből egyértelműen kitűnik, hogy az első bíróságú váltótörvényszék Bálvány utcai kiadóhivatala ellen intézett roham a forradalmi ifjúság műve volt. Teljesen érthető, hogy a tisztázatlan jogi helyzetben, amit a pesti forradalom teremtett, s aminőket a forradalmak általában teremtenek, némely régi institúciók veszélyben forgónak látják állásukat és működésüket. Természetes az is, hogy önnön hatáskörük és egzisztenciájuk érdekében minden követ megmozgatnak. A pesti első bíróságú váltótörvényszék voltaképpen jól alkalmazkodott a forradalom szülte viszonyokhoz, a hivatalos út betartásával folyamodott az átmeneti időszak múltat, jelent és jövőt képviselő hatóságaihoz. István nádor személye testesíti meg a folytonosságot. Az elmúlt évben elhúnyt József főherceg elsőszülöttje öröklés és egyben választás útján lép az ország zászlósurainak élére, március 17-én pedig uralkodói alteregová avanzsál. Batthyány Lajos gróf személye kapcsolja össze a múltat a jövővel. A királyi akaratból kibővített hatáskörrel bíró nádor nevezi ki a még meg sem alakult első felelős magyar minisztérium élére. Ő az, aki hivatalába helyezi a MOIB-ot. Az ideiglenes kormány mégsem érzi magát legális testületnek, holott erre minden oka meglehetne. Legalábbis erre vall annak nyilvános beismerése, hogy a magyar kormány rendelkezési állományába utalt hivatalok egyikének pecséthasználati jogának szabályozásáról önként lemond, s a jogában álló rendelkezés helyett a tanácsadás szerepével éri be. Ezzel precedenst teremt, minek folytán immár a további kényes kérdésekkel sem tehet mást, minthogy azokat is a magánjog körébe utalja. A végrehajtó hatalom szintjén megmutatkozó tétovaság legbiztosabb jele az országszerte kibontakozó zsidóellenes mozgalmak lecsendesítése érdekében felhozott magánjogi argumentáció.

4

3 De olvassuk tovább a MOIB. Pest város polgármesteréhez és az első bíróságú váltótörvényszék elnökéhez intézett válaszlevelét: „Melly intézkedés folytán nevezett bizottmányi tag úr eljárásának eredményét abban terjeszté elő, hogy miután a váltótörvényszéki deák köriratú pecséteknek használata miatt a közönségben kitöréssel fenyegető elégedetlenség, s nyugtalanság jelei mutatkoztak, a megyei választmány további zavar megelőzése tekintetéből célszerűnek, sőt szükségesnek látá az érdeklett pecsétek átvételét elrendelni és e végett Perczel Móriczal együtt kebeléből több tagot kiküldeni, de azok a fennemlített ifjúság által megelőzetve velők már útköz110"