Folia historica 13

Simon V. Péter: Özönvíz előtti lények a Nemzeti Múzeum régiséggyűjteményében (1848 tavasza és a Nemzeti Múzeum - néhány pecsétnyomó ürügyén)

összeomlását kellett megérniük és a maguk eszközeivel elősegíteniük. Az ügy nem csupán múzeumtörténeti szempontból tanulságos. Az 1848. március 15-ét követő napokban kényes hatalmi egyensúly alakult ki Magyarországon. Az itáliai, bécsi és pesti forradalmak ellenére is komoly hatalmi tényező maradt a kamarilla, amely kétségtelen térvesztése ellenére sem veszítette el minden befolyását; a kamara, a kancellária és a helytartótanács hivatalban maradtak az országgyűlés feloszlatásáig. A központi kormányszervek lojalitásának hatvanezer szurony adta meg a kellő nyomatékot. A másik hatalmi tényezőnek a közjogi küzdelemből győztesen kikerülő liberális ellenzék mutatkozott. Csakhogy a Kossuth és Batthyány vezetése alatt álló erők rendkívül nehéz politikai helyzetben vették át a hatalmat. Ellátási nehézségekkel, a szűkkeblű jobbágyfelszabadítás! törvények kihirdetését kísérő és követő parasztmozgalmakkal, zsidóellenes megmozdulásokkal és munkástörekvésekkel kellett megküzdeniük, miközben követelésekkel léptek fel a nemzetiségek, és a Dráván túl visszavágásra készülődött az ellenforradalom bizományosa, a „kamarilla bosszújából" horvát bánná kinevezett Jella&c. Ugyanakkor hiányoztak a hatalom gyakorlásához elengedhetetlen feltételek, az új államhatalomhoz hű fegyveres erő és az ügyek vitelét megalapozó anyagi feltételek. Ráadásul a kormány hivatalba lépése is hetekig váratott magára, miközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalomért küzdő konzervatívoknak és liberálisoknak egy harmadik hatalmi tényezővel is számot kell vetniük, hogy Bécs és Pozsony mellett Pest-Buda állásfoglalása is irányt szab az események menetének. Az alakulófélben lévő kormány tagjai tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a március 15-én Pesten megalakított csendre és rendre felügyelő bizottmány a nagy francia forradalom Comité de Salut Publicjához hasonlóan a népforradalom hatalmi szervének tekinti magát, s ha nem is ellenségesen, de a baloldali ellenzék tudatosan vállalt szerepkörében vigyázza a Pozsonyban ülésező honatyák működését. Nem kétséges, hogy ezt meg is teheti, hiszen radikális programnyilatkozatát sorra teszik magukévá a pesti mintára megalakuló vidéki forradalmi szervezetek, amelyek majd mindenütt döntő befolyásra tesznek szert az önkéntes alapon toborzódó ideiglenes nemzetőri egységekben is. A márciusi ifjak országos propagandahadjáratának sikerét az sem ellensúlyozhatta, hogy a főváros és Pest megye forradalmi választmányában egyaránt a nyárspolgárság, illetve a liberális nemesség képviselői alkották a számszerű többséget. A március 17-én kinevezett kabinet nélküli miniszterelnöknek mindenképpen közvetítő megoldáshoz kellett folyamodnia.

3 0 104"