Folia historica 12

F. Dózsa Katalin: A polgárosodás kezdeteinek hatása a viseletben. Férfi és női divat 1778-1814 között

A továbbiakban is végigkövethetjük a francia forradalom eseményeit a divattudósítás tükrén keresztül. 1791 januárjában, a Journal így mérgelődik: "Nevetséges, hogy a párizsi piperkőcök és divatdámák, akik eddig annyit törődtek a divattal, most azt affektálják, hogy csak a legegyszerűbbet kedvelik."

1

6 Különösen a divat fiakra mérges a tudósító, akik szerinte úgy néznek ki, mint a matrózok. Februárban ismét reménykedik "A mi párizsiaink énekelnek és táncolnak, a hölgyek ismét puccoskodnak, ami jó jel."

1

7 1792 nyarán viszont elmenekül Marie Antoinette hírhedt szabónője, Rose Bertin, ami, hogy a divatlap megfogalmazásánál maradjunk, már nem jó jel. Igaz, ugyanakkor megkísérli a menekülést maga a királyné is. Ami még rosszabb jel. Ugyanebben az évben tűnnek fel a sansculotte-ok, piros frigiai sapkában, a rövid, népi mellényben, a carmagnole-ben és az egy darabból álló nadrág- és harisnyában,

1

8 a "pantalon"-ban. "Valószínűleg ez az utolsó levelem Párizsból és a szerencsétlen Franciaországból"

1

9 írja a Journal tudósítója 1793 márciusában. S májusban a Párizsból rovat mellett annyi áll: VACAT!

2

0 azaz üres, vagy megszűnt, ami a forradalom történetét ismerve valóban érthető. Annál több a jelentenivaló Londonból. 1793 márciusában, a Journal azért dohog, mert a divat új fővárosában a hölgyek egészen magas derekú, kerek ruhákat hordanak, ami "Semmi kétség, nagyon hasznos, mert elrejti a férjezetlen kisasszonyok félrelépéseinek édes gyümölcsét", de azt is hozzáteszi, hogy a ". . . Matrimonial Magazine

2

1 ugyanakkor egy másik, az egész nemzet számára rendkívül örvendetes magyarázatát adja . . . ugyanis a szép York hercegnő már meglehetősen előrehaladott, mindjobban láthatóváváló másállapotát utánozzák ezzel az új divattal"

22 A divattörténetben gyakran származtatnak egy-egy új formát híres személyiségtől, nem ritkán valakinek a terhességéből. A magas derekú klasszicista ruha megjelenésének York hercegnő másállapotához való kapcsolása hála Bertuch pontos tudósításainak, elfogadhatónak tűnik. Mégis, nem arról van szó, hogy egy bájos fiatalasszony szeszélye változtatta meg a vasfűzös, abroncsszoknyás divatot, hanem az általunk nyomon követett sok éves "fellazítás" eredményeként lett népszerű a társaság ifjú kedvencének állapotos viselete. Hogy ez a ruha milyen lehetett pontosan, arra egy egri kriptalelet

2

3 ad útmutatást: a 20 éves Bato Ferencné Koczka Juliannát ugyanis ilyen, magas derekú, oldalt bővíthető, elöl-hátul ráncolt szoknyájú ruhában temették el 1791-ben. (Tudomásunk szerint nincs is hasonló darab más gyűjteményekben). 31