Folia historica 12

Kovács Tibor: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1983. évi tevékenységéről

jelenlegi helyzetét. A személyre lebontott adatok alapján az időarányos végrehajtás megfelelő szintű (mintegy hetven százalékos), de egyes témákban többnyire objektív és szubjektív személyi okok miatt — módosításokat kellett eszközölni, összességében az intézmény tudományos tevékenysége viszont a tervidőszakra meghatározott nagyságrendben ill. tematikai bontásban folyik. Ennek részeként feltétlen pozitívumként könyvelhető el, hogy a több évet átfogó kiemelt ásatásaink (Pilismarót, Heténypuszta, Kölked, Zalavár, Hajdúdorog, Esztergom, Visegrád, Lászlófalva) a kívánt ütemben, jó szakmai eredményekkel folytak. Ugy tűnik, ez évben a korábbiaknál nagyobb céltudatossággal sikerült — főleg vásárlások révén - történeti gyűjteményeink számára a felkutatott ill. felajánlott műtárgyak közül a legfontosabbakat megszerezni. Az önerőből erre a célra fordított összeg tekintélyesnek tűnik (1 869 405 Ft), de messze alatta van a Magyar Nemzeti Múzeummal szemben támasztható (támasztott?) igényeknek. A nemzeti vagyon őrzését s egyben a tudományos tevékenység egyik pillérét képező 'Ъagyományos" nyilvántartási munka mennyiségét és minőségét is tekintve — kisebb leltározási lemaradások mellett —, kielégítő színvonalú. Az "új forma", a régészeti leletek gépi nyilvántartási rendszerének hazai kiépítése 1983-ban kettős arculatú volt: az MTA felügyeletével létrehozott Régészeti Rendszerfejlesztő Bizottság - előremutatóan — szakszerűbb szervezeti kereteket biztosít az előkészítő munkálatokhoz, de az új program szélesebbkörű szakmai elfogadtatása, az alapot képező terminológia kidolgozása csak döcögve haladt. Amint az is nyilvánvaló, hogy az igazi tevékenység tényleges beindítása csak további megfelelő anyagi támogatás és eszközkészlet biztosításával valósítható meg. A sokirányú — alább részletezett - tudományos feldolgozó munka folyamatosságát és eredményességét ebben az évben is jól fémjelzik a megjelent önálló kötetek: KISS ATTILA: Baranya megye X—XI. századi sírleletei, BÁNKUTI IMRE: Cserei Mihály erdélyi históriája, 1661-1977, RÓZSA GYÖRGY: A Magyar Tudományos Akadémia palotája, KRALOVÁNSZKY ALÁN: Veszprém, JANÓ ÁKOS: Fejezetek a szanki és móricgáti tanyásgazdálkodás múltjából. — Kiss Attila munkája, amely a honfoglaláskori corpus első köteteként jelent meg, akadémiai díjban részesült. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött korona és koronázási jelvényekkel kapcsolatos tevékenység részeként az Iparművészeti Múzeum és intézményünk szakemberei jól szervezett színvonalas munkával elkészítették a koronázási palást minden részletre kiterjedő állapot felmérését. A becses műtárgy állagvédelmének jövőbeni feladatait előkészítő rajzokkal és fény186