Folia historica 12
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből V.
A 42,7 milliós megrendelésből 21 millió az árkormánybiztos revíziója alá esett. A teljesítések elmaradása nagyban összefüggött a nyersanyaghiánnyal. Országosan, 1937-hez viszonyítva, a nyersanyagbehozatal 25,9%-kal csökkent. A hadüparban is jelentkező válságjelenséget jól tükrözi, hogy 1938ban a termelés 11%-kal maradt el az előző évitől. A FÉG-beruházás viszont, az 1935 decembere előtti beruházásokat is figyelembe véve, 21,1 miilóra emelkedett. 58 8 A beruházások és a forgalom ellenére 1938-ra a gyár veszteséget mutatott ki, ami különösen a kisrészvényeseket érintette hátrányosan. Ezért a kisrészvényesek egy csoportja vizsgálatot követelt, de ezeknek a gyár 200 pengő hallgatási pénzt fizetett. "Sem a kereskedelmi Törvény, sem pedig az alapszabályok nem írják elő — lija egy juttatásból kimaradt kisrészvényes -, hogy a zsaroló álhírlapírók és hasonló egzisztenciák, mint alkalmi álrészvényesek, krupiék, szabadságolt fegyencek stb. külön honorálandó elsőbbségi részvényesként kezelendők." 58 9 Hasonló a helyzet 1939. május 9-én is, amikor beterjesztették az 1938-as zárszámadást. A felszólaló rámutatott ana, hogy a bevétel hét millió emelkedést mutat, míg a kiadások mindössze 3 milliót tesznek ki." A leírás sem olyan, hogy a részvényes ne várhatná haszon kimutatását és osztalék adását." 59 0 Az 1939-ben közzétett, 1938 -as évre vonatkozó mérleg jó példája annak a manipulációnak, ami a gyárakat általában jellemezte. A FÉG ebben az évben 3 480 000 P nyereséget mutatott ki az ún. intern, azaz belső mérlegben. Ebből különböző értékmódosításokra, korrekciókra annyit vettek le, hogy 1 087 000 P maradt. Ugyancsak ennek terhére a régi beruházások leírása címén 588 000 pengőt, míg az újakra 900 000 pengőt számoltak el. így az extern — külső - mérleg 401 000 P veszteséggel zárt, de ehhez hozzácsapták az 1937. évi 2 205 000 P veszteséget, s így a tényleges 3 480 000 pengő nyereségből 2 606 000 P veszteség lett. A kisrészvényesek tiltakozása ellenére az igazgatóságnak 15 000 pengőt megszavaztak. 59 1 1938-ban a belföldi piac tehát lényegében nem változott. Az exportüzletekben a gyár jelentős eredményeket könyvelt el. Erőteljesebb fejlődést a tölténygyártás mutatott, amit a Felvidék visszacsatolásának tulajdonítottak. Ez a fejlődés azonban csak önmagunkhoz viszonyítva jelentős. Egészében a magyar gyáripar fejlődése lassú és egyenetlen, s messze elmaradt még a közepesen fejlett ipari államok mögött is. A harmincas évek közepétől Magyarországon is jellemzővé vált az "irányított gazdaság", amely valójában az állammonopolista tendenciák megnyilvánulása volt. Ez megmutatkozott a Fegyvergyárnál is, amely több eset146
