Folia historica 12
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből V.
beri találkozója után. A mondottak fokozott hangsúlyt kaptak 1938. február 3-át követően, amikor világossá vált Röder Vilmos "Huba" hadrendfejlesztési terve, amely szerint 107 000 fős béke- és 250 000 fős hadilétszámú sereget kívántak felállítani. Elképzeléseik szerint ez 21 hadosztályból, két gyorsdandárból, két lovasdandárból, egy repülő- és 3 határbiztosító hadosztályerőből állt volna. Az 1937-ben tervezett 4 gyorsdandár ugyan kettőre csökkent, de a kiegészítés a katonai vezetés szerint még így is előremutató volt, A Huba I. tervet lépcsőzetesen 1941. április l-ig kívánták megvalósítani. Ezt az elgondolások szerint követte a Huba II. és III. hadrend, a páncéloscsapatok és a légierő kiépítése. 56 0 Természetesen ennek végrehajtása elképzelhetetlen volt Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ütemezésében, vagyis a két évenkénti 100 milliós ráfordítással, még Imrédy Béla megfogalmazásában is, aki ugyanezen összeget évenként akarta előteremteni. A MNB elnökének álláspontja a katonai vezetést nem elégítette ki, mert a hadügy Figyelmen kívül hagyta, hogy a hadsereg szervezése és az általános felfegyverzés mindenkor az állam gazdasági teljesítőképességének függvénye. A magyar ipar képviselői iparfejlesztési szempontból is úgy vélekedtek, hogy a hadsereg háborús felszerelésére szükség van. Mégis, amikor 1938 januáijában Olaszország és Ausztria elismerte Magyarország fegyverkezési jogát, s a burkolt fegyverkezés nyílt fegyverkezéssé alakult át, szkeptikusan nyilatkoztak. 56 2 Felemás érzést váltott ki a március 5-én bejelentett, májusban az országgyűlés által 1938. XX. tc. alatt törvénybe iktatott, a honvédség fejlesztéséről szóló program is. Elégedetlen volt a hadvezetés, mert a Győrben meghirdetett egymilliárdos programból fegyverkezésre csak 600 millió jutott, jóllehet a hadsereg 1500 milliót remélt. A maradék 400 millió, amelyet az ország harcképességének fokozására kívántak fordítani, csak közvetve szolgálta a hadsereg érdekeit 56 3 A gyárak szinte egycsapásra 300 milliós megrendelés birtokába jutottak. A Weiss Manfréd 14 millióval, a Vadásztölténygyár 10 millióval részesült. 56 4 Ennek ellenére az ipar egésze úgy érezte, hogy a terhek nagyobb részét fogja viselni, ugyanis a kormány a programhoz szükséges egy milliárdot nagyrészt vagyonadó kivetésével szerette volna megszerezni. A terhek elosztása azonban aránytalan volt, mert az ipart 320 millióval, a mezőgazdaságot mindössze 80 millióval érintette. A mondottak ellenére az ipari szakértők Darányi Kálmán Győrben elhangzott "Nemzetvédelmi és nemzetépítő"-nek nevezett programjára az adott helyzetben kénytelenek voltak kedvezően reagálni. Köztük Görgey István, aki hangsúlyozta: "Az Ipar tudatában van annak, hogy az ország érdekében nemcsak hazafiasságból, hanem ama biztonság elérésére is, amely nélkül ipari munka nem végezhető, 139
