Folia historica 12

Németh Mária: Habánok és más fazekasok Sárospatakon XVI-XIX. század

összetétele. A legtöbb legénnyel, legnagyobb iparoskapacitással a késesen kívül az önellátó iparágakban találkozunk (varga, borbély, kovács). A sárospataki vár átalakítása is ebben az évtizedben folyt. Mégsincs közöttük ács, kőfaragó vagy kőmíves. Ez inkább azt jelzi, hogy a habán telep mesterei nem annyira a vár szükségleteinek, hanem inkább az uradalom lakossága mindennapi igényeinek a kielégítésére törekedtek. Tehát nem véletlen, hogy többek között a késest találjuk a legtöbb legénnyel dolgozók között, hiszen a korabeli Magyarországon a posztó mellett az egyik legkeresettebb behozatali cikk a kés (kasza, fémeszközök stb.) voltak.

4

6 A felsorolt mesterségek részben már a habánok betelepítése után honosodtak meg Sárospatakon. A posztócsinálók és a takácsok kivételével pedig valamennyien céhet is alkottak, így pl. a fazekas céh céhlevele 1572-ből, a pataki céhmesterek hitformája 1623-ból való.

4

7 Ezen mesterségek többsége azonban olyan természetű, hogy tárgyi emlékként termékeikből nem sok maradhatott fenn. Az első pataki nyomda 1666. évi, tehát egykorú leltára említ pl. egy újkeresztény által készített szárú nyelű kést, amely egy későbbi bejegyzés szerint elveszett: "Uy Kereszten csinalta szaru nyeleö kés nr. 1. nintsen."

4

8 Figyelmet érdemelnek a vallási előírások is, melyek tiltották, hogy életet veszélyeztető eszközhöz, fegyverekhez nyúljanak, vagy ilyet készítsenek. Erre utal Chernel György levele is: "Az Por thörö monott fel nem vallaiak, azt mondgiak soha nem czinalthak, nemis lattak, nemis czinalnak eők affélét, mert a Puska Por Éltek veszedelmére való, . . ."

4

9 Chernel egy későbbi levelében kéri a fejedelmet; készíttessen a habánokkal ágyúkhoz való kötelet, de figyelmezteti is egyben, hogy ". . . az Uy kereztienek ha ezekben vehetik hogy Algiukhoz lesznek soha megh nem cinalliak, czak azt kell nekik mondani, hogy Pincekhez és Vizi molnokhoz valók lesznek."

50 Közösségi gazdálkodásra utal a pénz egyéni használatát tiltó előírás. Chernel György írta a fejedelemhez intézett egyik levelében, hogy a habánok Patakon befejezték a munkát, de "Az ui kerestieneknek En Patakon meg fizetem volna, de nem vettek el azt mondthak eők el nem költhetik.'

15

1 A pataki habánokra vonatkozóan a legtöbb adat a fazekasokról maradt fenn.

5

2 Ez természetes is, hiszen Sárospatak gazdasági életét a XVIXVII. században a szőlőművelés , halászat, malomkőbányászat mellett leginkább a fazekasság jellemezte. A habán fazekasok szervezetét a következőképpen rekonstruálhatjuk: Az összes fazekas fölött egy vezető felügyelő állt, kinek feladata a munkafolyamat megszervezése, a munka kiosztása volt, de ügyelt a különböző nyersanyagok helyes felhasználására, ill. hogy ebben az iparágban is betartsák a közösségre érvényes szabályokat. A nyersanyag be13