Folia historica 12
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből V.
A tényleges helyzetről világosabb képet kapunk, ha kihangsúlyozzuk, hogy az export forgalom növekedése ellenére a nemzetközi konkurrencia megizmosodása miatt a külkereskedelemben lényeges javulás nem történt. Ennek ellenére a kitűzött feladatokat teljesítették, s már szeptember 22-én Sdtovszky Tibor úgy nyilatkozott a MÁH Igazgatósági értekezletén, hogy a munkálatokat megtekintették, ". . . és nagy örömmel állapították meg, hogy dr. Dammang András ügyvezető igazgató elsőrendű műszaki felszereléssel rendelkező és minden tekintetben egészen kitűnő gyári üzemet létesített." 526 Az eredményekben nem kis része volt Ullmann Istvánnak, aki elérte, hogy a Kincstárral fennálló vitás kérdések megoldódjanak, vagyis a gyár a HM tartozások egy részének birtokába jusson. Ezek az összegek feltétlenül szerepet játszottak abban, hogy 1936-ban a tervezett beruházások megvalósítását realizálni lehessen. Dammang vezérigazgatói, Ullmann h. vezérigazgatói kinevezést kapott. 52 7 Az egyesítés és az első esztendő a nehéz gazdasági viszonyok között sem keltett csalódást, annak ellenére, hogy az évet, miután a tartalékalapot 600 000 pengővel megemelték, 486 188,33 pengő veszteséggel zárták. 2 8 1937-ben a munkálatok szervesen nőttek ki az 1936-ban körvonalazott feladatokból. Előtérbe került a fegyvergyártási osztály műszaki felújítása, hogy a beigért nagy katonai megrendeléseknek eleget tudjanak tenni. A kőbányai telepen a fémművel kapcsolatos tennivalókat gyorsították fel, ugyanis ennek létesítésekor a gyár már a fémkartell tagja volt, így érdekében állt a kvóta mielőbbi kihasználása. Márciusban üzembe helyezték a részleget, és május 2-től a gyár teljes jogú tagja lett a kartellnek. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan folytak a zománcgyári bővítések. Ehhez a vezetés a közgyűléstől 1936-ban kapta meg a felhatalmazást. A program befejezését 1937ben jelentették. 52 9 A törökbálinti telepen a tömeggyártás 1937-ben kezdődhetett meg. Kisebb volumenű cikkekben, mint a petróleumlámpa, főző-, égő-, gáz-, víz-, szeszmérők, csillárgyártás emelkedő tendenciát mutatott, de a zománcedény és kádforgalom csökkent. A zománcedény-kartellt ugyan 1936. augusztus 1én kötötték 24,96%-os kvótával, de ténylegesen csak 1937. február 7-én kezdte meg munkáját. A fogyasztók 1936-ban, az akkor érvényes alacsonyabb árak mellett elégítették ki igényeiket, s ez kihatott az 1937-es évre. A gyár saját eladását beszüntette. Az első év 18,4%-os visszaesést eredményezett. Az alábbi rövid összeállítás is bizonyítja, hogy 1937,ben kartell-próbálkozásból nem volt hiány. 130