Folia historica 12

Németh Mária: Habánok és más fazekasok Sárospatakon XVI-XIX. század

•3 Л csel nekik ajándékozzuk.' A habánok egyedül a szőlő és a szántó után tartoztak dézsmával: "Ezzel szemben nekünk és utódainknak a föld és szőlőskert terméséből tizedet adnak." "Fentebb említett házakban, területjeikben, birtokjaikban őket vagy utódjaikat senki zavarni ne merészelje, őket s valamint birtokaikat, minden rendes vagy rendkívüli adó alól, minden taxa, hadiadó, kamara haszna. . . alól felmentjük, kivéve az előbb említett tizedet."

33 Mindezek ellenében a habánok féláron tartoztak minden kívánt árut a vár szükségletei szerint átengedni, ill. a tőlük kívánt munkát elvégezni.

3

4 A habán telep történetében az 1645-1660-ig terjedő időszak viszonylag nyugodt. A jezsuiták 1663-as pataki megjelenése és működése vezetett ahhoz, hogy a század végén a feljegyzésekben már nem tesznek róluk említést. Ezért vett fel a város a hécei újkeresztény kúria és az ahhoz tartozó ingatlanok tulajdonjogáról, az adománylevél sorsáról 1767. júniusában tanuvallatási jegyzőkönyvet. A meghallgatottak valamennyien tudtak az adománylevél tartalmáról.

3

5 A pataki közösségnek kétféle tisztviselői voltak: egyháziak és világiak, azaz gazdasági ügyekkel foglakozók. A közösség vezetését a vének gyakorolták, fontosabb ügyekben megkérdezésük nélkül a tisztviselők nem dönthettek. A tisztviselőket a közösség szavazással választotta meg. A sárospataki habánok vezetője a név szerint is ismert Stilmar György volt, akit az összeírások "öreg gazdájok", "fő gazdájuk "-ként említenek. Valószínűleg Stilmar tárgyalt Debreczenivel a közösség kötelességeit és jogait illetően.

3

6 Szembetűnő a közösségi bíráskodás. Az elöljárók, a vének is, csak kisebb jelentőségű ügyekben dönthettek. A jelentősebbekben a közösség hozott ítéletet szavazással. Ezt a bíráskodási gyakorlatot a sárospataki habánok szerződésileg ki is kötötték: a "testvérek" feletti bíráskodás joga nem a földesurat, hanem a közösség elöljáróit illeti, tehát mentesültek az úriszéki bíráskodás alól.

37 Stilmar Györgyön kívül még a prédikátor, Liszebuecher Jakob neve ismert. A közösség egyik fő foglalkozása a szőlőművelés volt. Az 1657-es összeírásból kitűnik, hogy nem kész szőlőt kaptak, hanem telepítésre alkalmas területet, elpusztult parlagot, amit maguknak kellett rendbehozni, újratelepíteni. Ezért majd 10 évig dézsmamentességet élveztek.

3

9 A szőlőművelésen kívül jelentős szerepet játszott életükben a mezőgazdasági munka is. "Ezen kívül kegyelmes asszonyunk engedelméből is Kis-Patakon bizonyos helyben vagyon majorjuk és kertjük."

4

0 Az 1657. évi összeírás 50 dolgozó főt tüntet fel: "Summa facit person(arum) No. 50."

4

1 — s két csoportra osztja őket: csaknem 1/3-uk a telep háztartásával kapcsolatos teendőket látta el. 11