Folia historica 11
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész
438. Feljegyzés a gránátgyártásra való berendezkedés tárgyában 1935. április 2. Uo. 133jd. Meg kell jegyeznem, hogy az átállás nem mindig közvetlen. Esetenként a béketermelés kibó'vítésén keresztüljutnak el a célhoz. Vagyis a fejlesztés részben arra irányult, hogy a békeidőkben használatos iparcikkek és termelőeszközök kapacitásának növelésével fejlesszék ki a későbbi háborús idők gyártásának színvonalát. A mondottak nyomon követhetők azon a két új gyártelepen, amire a lőszer- és hadianyaggyártás a harmincas évek elején támaszkodott. Az egyik a péti gyár, amelyet 1932-ben fejeztek be, mintegy 25 milliós befektetéssel. Ez egyrészt a Salgótarjáni Kőszénbánya, másrészt az állam érdekeltsége volt. 2 gyáregységéből az egyik közvetlen katonai irányítás alatt állt. 3200 vagon műtrágyát és szükség esetén 1500 vagon robbanóanyagot volt képes előállítani évenként, de termelését fokozni lehetett. A másik nagy bázis a fűzfői lőporgyár volt, amely hasonló előnyökkel rendelkezett. Berend T. Iván-Ránki György, Magyarország gyáripara... ijn. (368)56. 439. A gyár szervezeti felépítésére vonatkozó gazdag anyagot lásd: OL.MÄH.Z— 58. Ipari Osztály Iratai 34.cs. 130.d. A piacokra OL.Lampart.Z-1072. Titkársági Iratok l.cs. 3d. A piacokon komoly konkurrenciát jelentett a magyar Weiss Manfréd, amely uralni, sőt terrorizálni kívánta a piacot. Amikor kiderült, hogy a Hofherr traktorgyártásra rendezkedett be, azonnal elkezdte gyártani. Amikor a Ganz-Láng-Radiátor és Rock kazánokra kartell szerződést kötött, igényeit beterjesztette. A lámpagyári lemezkád gyártás bevezetése után a Weiss Manfréd is megkezdte ezen áru előállítását, s mint konkurrens lenyomta a törökországi árakat. Szétrobbantotta a Diósgyőr— Ganz—Weiss Manfréd és a Győri Waggon között fennálló acélöntvény kartellt magas kvótaemelési követelésével, jóllehet a saját kvótáját nem tudta kielégíteni. Az Ulrich céget árukapcsolással kényszerítette vásárlásokra, de a zománckartellel összefüggő tevékenysége is tisztességtelen volt. 1935. február 10-én kelt feljegyzés. Uo. 440. OL.Lampart.Z-1072. Titkársági Iratok l.cs. 1 Л. Ennek oka elsősorban a magas önköltség volt. Példaként hozhatjuk fel az éjjeli-szekrény lámpát, amelynek nagykereskedelmi ára 2,99 P, míg ugyanez külföldről 1,80 P-ért beszerezhető volt. 441. Alapvető gondként jelentkezett, hogy a tisztviselő gárda létszámának csökkentésével remélt megtakarításoknak volt egy nagy akadálya. A tisztviselőknek megközelítőleg a fele nyugdíjintézeti tag volt. Ezeknek elbocsátása nagy anyagi kihatásokkal járt. Lényegesen könnyebb lett volna azoktól megszabadulni, akik a nyugdíjintézeten kívül álltak, viszont ezek között volt a jó szakemberek 90%-a. OL. Lampart. Z-1072. Titkársági Iratok 1 .cs. S.d. A fúzió kérdésével számos lap foglalkozik. Közöttük talán legtöbbet Vasipari vállalatok fúziója címen a Vas- és Gépközlöny 6 (1935. szept. 1.) ijn. (433) 5-6. 442. Előterjesztés a Magyar Fém- és Lámpaárugyár rt. 1935. november hó 15-én tartandó rendkívüli közgyűléséhez. OL.MÁH.Z-58. Ipari Osztály Iratai 34.cs. 129.d. 192
