Folia historica 11

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész

termeivényei között megtaláljuk a vagonlámpákat, mintegy 350 000 P értékben. Értékesítése csekély számban bár, a jugoszláviai piacokon is megfigyelhető. 1927-ben a Lámpagyárban 1300-an dolgoztak. Ebből 81 kereskedelmi, 62 üzemi tisztviselő volt. így minden 9 munkásra 1 tisztviselő jutott. Az árukészlet 1929 végén 2 707 000 pengőről 3 370 000 P-re emelkedett. 1928-ra a piacok felvevőképessége tovább csökkent, így az üzleti forgalmat csak nagy erőfeszítéssel lehetett az előző év szintjén tartani.

40

7 A gazdasági helyzet a külföldi piacokon ebben az évben az árakra még nem hatott igazán ki, ami elsősorban a kiváló minőségnek volt köszönhető. 1929-ben az üzleti év ismét kedvezőtlenül zárult. A munkáslétszám 1300 főről 1100-ra csökkent, de a tisztviselők száma változatlan maradt. így az egyik oldalról a forgalom csökkenése, a másik oldalról a költségek 1/4 millióval való emelkedése vált jellemzővé. A Lámpagyár gazdasági életében jelentkező változásokat tükrözi az alábbi összeállításunk is, ezrekben kifejezve. I. oszt. 1928 1929 1930 1931 Petróleumlámpák és égó'k 1 622 1 389 1 065 779 Csillárok 1 135 930 754 680 Vagonvilágítás 310 186 248 91 Mérőeszközök 372 460 334 381 öntvények 235 248 300 373 Összesen: 3 674 3 213 2 701 2 304 II. oszt. Zománckádak 623 803 1 464 1 122 Zománcedények 2 674 1 951 610 639 Összesen: 3 297 2 754 2 074 1 761 P. Az I. és II. osztály együtt: 6 971 5 967 4 775 4 065 Belföldi forgalom: 5 138 4 202 3 440 3 072 Külföldi forgalom: 1 833 1 765 1 335 993 P. A számadatok tükrözik, hogy a veszteség meghaladta az egymilliót. És ott, ahol a bevétel növekedett, mint a zománckádak esetében, valójában veszteség keletkezett, mert a némi emelkedést a nagy beruházások eredményezték 40

8 1930-ban az általános válság hatására a forgalom 15—20 %-kal esett vissza. Ugyancsak 20% körül mozgott az árlemorzsolódás, míg a rezsi 155