Folia historica 11

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész

Összeseítve, a Fegyvergyár mérlegeredménye a vizsgált négy esztendőben: 1930 1931 1932 1933 Nyereség 5437 4768 4209 1271 Veszteség 3857 3744 3340 2803 Nyereség, illetve veszteség 1580 1024 869 -1532 Már a korábbiakban utaltunk arra, hogy 1932-ben az év valójában veszteséges volt. A kimutatott nyereség miatt 40 000 P-vel több társulati adót kellett fizetni, ugyanakkor az állami kedvezmények különleges beállítása révén 1925-1933 között 930 000 pengőt megtakarítottak.

36

7 A Fegyvergyár és a HM között - a két fél érdeke folytán — a vitás kérdések ellenére a kapcsolat nem szűnt meg. Mindez összefüggött a jelentkező háborús konjunktúrával. A GyOSz elnöke Chorin Ferenc 1937-ben ugyan úgy nyilatkozott: "Magyarország nem tartozik azok közé az országok közé, amelyek a háborús konjunktúrából kivették részüket", de másutt kénytelen volt bevallani "Az üzemek mindenütt — nálunk is - a nemzetvédelem, a katonai felkészültség szükségleteihez próbálnak alkalmazkodni. . . Káros volna ... a honvédelem irányban való helyes fejlődést zavarni."

36

8 A katonai felkészülésben nagy szerep jutott a Honvédelmi Minisztérium közvetlen irányítása alalatt álló Hadianyaggyárra, amelynek irányítását a gyár vezérigazgatósága, közismert nevén HAGY VÍG végezte. Működése összefüggött a békeszerződéssel, amely csak egy hadianyaggyárat engedélyezett Magyarországon. Hivatalosan ez a gyár volt bejelentve, s a többi, mint alvállalkozó szerepelt. Működésére jellemző, hogy már 1928-ban felvette a kapcsolatot a fegyvergyártásra alkalmas gyárakkal.

36

9 Bár ezek között a Weiss Manfréd volt a legnagyobb, a Fegyvergyár is részét képezte a katonai koncepciónak. E megállapítást támasztja alá az a szerződés, amelyben a HM géppuska szükségletét a Fegyvergyárnak biztosította 1931-1935 között, - bizonyos kiegészítő megrendelésekkel - megközeh'tőleg 4 millió P értékben.

37

0 1936—37-ben, vagyis két év alatt ez a megrendelési érték 16 millió pengőre emelkedett fel.

37

1 A kutatási időszakunkon belül érdemes említést tenni arról a tárgyalásról, amelyet 1934. március 7-én folytattak az l.c osztállyal. A HM kívánságának megfelelően már március 8-án jelentették a Kincstárnak, hogy a pisztolytölténygyártó üzem napi kapacitása 25 000 db, de újabb befeketetés nélkül, 3 műszakkal ez 50 000 db-ra emelhető. Amennyiben a HM ragaszkodik a napi kapacitás 160 000 db-ra való felemelésére, úgy 62 új gép beállításával 148