Folia historica 10

Héri Vera: Érsekújvár visszavétele 1685 (Egykorú emlékérmek metszet előképei)

Héri Vera Érsekújvár visszavétele 1685. (Egykorú emlékérmek metszet előképei) Bécs 1683-as sikertelen török ostroma után az osztrák hadvezetésben, de az európai politikában is előtérbe került a török Európából való kiszorításának gondolata. A szeptember 12-én lezajlott döntő ütközet után a török sereg a Duna vonalán vonult vissza. Az őket üldöző keresztény csapatok október 7-én Párkányt, október 27-én Esztergomot felszabadították.

1 E győzelem sorozat volt az, amely az ismét békére hajló, győzelmet kiaknázni nem akaró I. Lipótot a háború továbbfolytatására bírta, noha alapvető elképzelése még mindig a Franciaországgal való konfrontácó volt. 1684. március 5-én I. Lipót osztrák, (Sobieski) III. János lengyel uralkodó, Luigi Contarini a Velencei Köztársaság dogeja és XI. Ice pápa Szent Ligába egyesültek a török hatalom európai felszámolására. A bécsi Udvari Haditanácsban állandó egyenetlenségek és súrlódások közepette még ez év tavaszára az ostrom folytatását határozták el. Noha Starhemberg-Rüdiger táborszernagy Eger és Érsekújvár visszaszerzését tartotta döntő fontosságúnak, ezúttal az az elképzelés győzött, mely Buda viszszafoglalását tűzte ki célul.

2 A fővezérek egymással való rivalizálása, a rossz szervezés, ellátás és Starhemberg betegsége miatt több hónapos ostrom után, 23000 főnyi veszteséggel a császári sereg abbahagyta az ostromot, s november elején megkezdte a visszavonulást.

3 1685 tavaszán ismét megindult a hadjárat szervezése, ezúttal azonban annak a stratégiai elképzelésnek megfelelően, hogy előbb Érsekújvárt, a „Felvidék kulcsát' kell visszaszerezni ahhoz, hogy a leendő budai ostrom idejére ne legyen a császári sereg hátában veszélyes török erő. 1685. július 11-én kezdődik a császáriakkal körülzárt Érsekújvár ostroma. Ibrahim Sejtán vezetésével a császári katonaság megosztására török 7