Folia historica 10

Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)

udvaroncnak. A jobb oldalt ülő, elmélázó lantos elkülönül az eddigiektől. A háttérben, melyre a főpap mutat, égő várost látunk, és egy páncélos kato­nát, amint öreg, szakállas embert lökdös, vonszol. A különböző csoportok cselekvései által bemutatott eseményfűzér egy eszmét hivatott ábrázolni: a méltatlan uralkodója által romlásba döntött ország átvitt értelemben a je­lenre vonatkoztatható jelképét. Az irodalmiasság tehát egyrészt azt jelentette, hogy a műveket „olvasni lehetett, minden részlet meghatározott jelentéssel bírt, mely allegó­riává, jelképpé, eszménnyé állt össze. Mikor azonban ezek alkotórészeinek mennyisége oly mértékben megnövekedett, hogy az már gyakran a befoga­dást, a megértést tette lehetetlenné, a művész az írásos magyarázathoz folya­modott. Ez persze nemcsak arra adott alkalmat, hogy művét mintegy írás­ban is újraalkossa, hanem arra is, hogy azt indokolja, értékelje, eszméit propagálja. Az ilyen magyarázatok főképpen a grafika műfajában terjedtek el. Elszigetelt és kevéssé ismert jelenség e tekintetben gróf Pálffy Lipót tevékenysége. Egy sorozat rajzot készített a hatvanas években, melyek kivétel nélkül magyar történelmi jeleneteket ábrázolnak. 4 9 Egyik legjellemzőbb, és kétségtelenül legérdekesebb műve „A magyar történelem szimbolikus épülete" című kompozíciója. 5 0 A rajz magyarázatát önálló kötetben adta ki a szer­ző. 5 1 Bár a cím szimbolikus épületről beszél, a kompozíció az allegória műfajába tartozik. Hasonlóképpen, mint a vele rokon mű, Orlai Petrich So­ma „Emese álma című litográfiája, a magyarság történelmének kiemelkedő eseményei, illetve személyiségei megjelenítése által összefűzött kompozíció­ban kívánta érzékeltetni a nemzet dicső múltjának, sőt jelenlegi nagyságának eszméjét. Orlai az álom-jelenetek szokásos megoldását választotta: a közép­pontban elhelyezett alvó nőalakot veszik körül időrendben a kiemelt esemé­nyek. 5 2 Pálffy Lipót egy tájba belehelyezett, fantasztikus, gotizáló, díszlet­szerű építmény-együttesbe rendezte el az egyes jeleneteket, s a tájháttérnek is a különböző tárgyakhoz kapcsolódó szerepe van. 5 3 Az építmény fiáiéin, tornyocskáin fülkéiben történelmünk kiemelkedő alakjainak szobrai állnak. A párkányokon és oromzati díszeken az uralkodók nevei pajzsokra írva, alattuk az uralkodásuk évei, nevezetes csatáik dátumai. Az épület maga szigo­rúan szimmetrikus, az egyes részeket lépcsősorok, erkélyek és folyosók kötik össze. Lent a mellvédre vésve a nagy magyar költők nevei; alattuk idé­zatt: „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után,) megfogyva bár de tör­ve nem él nemzet a hazán — mintegy a mű mondanivalójának összefogla­lásaként. A mellvédtől lépcsősor vezet az épület belseje felé, középen Széchenyi István Gasser-féle mellszobrával. Fölötte Rákóczi tekint ki a 54

Next

/
Thumbnails
Contents