Folia historica 10

Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)

Az ötvenes években keletkezett Wéber Henrik festménye, a „Béla választ korona és kard között". Ma a Marastoni József által készített litográfiát ismerjük, melyen egyértelmű a Geiger-féle változattal való rokonság.

14 Utóbbinál Endre szobájában, függönyös, baldachinos ágyán támaszkodva fogadja a belépő Béla herceget, s a párnákon fekvő koronára és kardra mutatva kéri, hogy válasszon. A háttérben a függöny mögött láthatjuk a két hallgatózó udvarnokot, kiket arra az esetre béreltek föl Béla megölésére, ha az a koronát választaná. A Geiger-féle kompozíció középpontjában elhelyezett Endréjével szemben, melyet Béla és az udvarnokok alakjai ellensúlyoznak két oldalról, Wéber és Marastoni elrendezése a két testvér figurájára redukálódott; az udvarnok a háttérben nem része hangsúlyozottan a cselekménynek, bár szerepeltetése nélkülözhetetlen. Feltűnő a tárgyi környezet azonossága: az ágy fölötti pajzs kardokkal, a korona és kard formája és a viselet. A csatakép gyakran ismételt típusát ismerhetjük föl a Szt. László és a kun hadfőnök párviadalát bemutató jeleneten.

1

5 Az ágaskodó lovakon egymással viaskodó két főszereplő, valamint a körülöttük tomboló csata látványa természetesen nem Geiger leleménye: változatait megtalálhatjuk akár a reneszánsz művészetben is, nem említve a barokk csataképek nagy tömegét. Ugyancsak Wéber és Marastoni készítette az ötvenes években a Hunyadi Jánost a várnai csatában ábrázoló litográfiát,

1

6 mely az előbbiekhez hasonló kompozíciós elvet követ: itt is a két egymással viaskodó főalak, Hunyadi János és a török köré csoportosul a csata képe, elesettekkel és harcolókkal. Than Mór nagy sikerű festménye, az „Imre király elfogja pártütő öccsét, Endrét'

1

7 a Műegylet 1857. évi történelmi festménypályázatának első díját nyerte. Lemercier-ve 1 Párizsban litografáltatva az egylet következő évi műlapjaként jelent meg. Geiger hasonló című képével Thané rendkívül sok rokon vonást mutat. Mindkettő szimmetrikusan elrendezett kompozíció, a középen álló, koronás, díszes öltözetű főalakkal, Imre királlyal. Ő egyik kezével a szégyenében és dühében meghajló, arcát eltakaró öccsét fogja, másikban uralkodói jelvénye, a jogar. Kétoldalt, a különböző lelkiállapotukat gesztusaikkal jelző fegyveres hívek és lázadók csoportjai. A különbség csak annyi Geiger és Than művei között, hogy a jobb és bal oldal felcserélődött, valamint Geiger képének kissé merev nyugalmával szemben Than jelenetén egyedül a király alakja nyugodt, a többi szereplő kissé mesterkéltnek ható hullámzó mozgású csoportot alkot. És végül még egy példa Geiger kompozícióinak nagy népszerűségére és sokáig tartó hatására: a sorozat első képét, a Vérszerződés jelenetét (Almus, az első herczeg' választása) monumentális formában is megtalál48