Folia historica 10

Cennerné Wilhelmb Gizella: Batthyány Lajos ikonográfiája

tekintélyét és népszerűségét is jelzi. Tekintélye és népszerűsége abban is megmutatkozott, hogy 1848-ban a már némi nevet szerzett, a bécsi Akadémián tanult Alexy Károly gipszből megmintázta féléletnagyságú mellszobrát, amely azonban a szabaságharc eseményei, vagy leverése idején elpusztult.

2

9 A politikai népszerűséget a XIX. században már nemcsak neves mesterek, monumentális alkotások jelzik, hanem az utóbbiak fennköltségével ellentétes töltésű műfaj, a karikatúra is. A Charivari, a harcos baloldali élclap 1848. szeptember 2-án úgy figyelmeztet az osztrák ellenforradalmi veszélyre, hogy a kormányt baromfiudvar képében ábrázolja, amelyre a kétfejű sas lecsapni készül.

3

0 1848 őszén, látva, hogy nem lehetséges békés, vagy kompromisszumos megoldás a megindult hazai fejlődés és a Habsburg-hatalom kormányzási gyakorlata és elképzelései között, Batthyány lemondott, de ifjúkori hadi tapasztalatait cselekvőleg ajánlotta fel a szerbek ellen küzdő honvédseregnek. Katonai szolgálata közben baleset érte, ebből felépülve ismét politikai téren akart működni és november-decemberben a pesti országgyűlés munkájában vett részt. Ellenezte az országgyűlés Debrecenbe távozását és javasolta, hogy menesszenek küldöttséget a fővároshoz közeledő Windischgrätz elé. A Johann Höfelich bécsi kőnyomdász és kiadó vállalkozásában megjelenő „ArmeeBulletin с. sorozat az osztrák hivatalos hadijelentések szövege mellé azok egy-egy mozzanatának képi ábrázolását is adta. А XI. lapon a küldöttséget visszautasító osztrák fővezért láthatjuk a bicskei kastély egyik termében.

31 A küldöttség tagjai között Batthyány is jelen van, holott tudjuk, hogy Windischgrätz a tudakozódni előrement Majláth Antalnak azt mondta, hogy Batthyányt nem hajlandó fogadni. A küldöttség erre úgy határozott, hogy bár az országgyűlés négyüket jelölte ki együttesen, s így az országos jelleg már nem áll fenn, megkísérli Batthyány nélkül a tárgyalást.

3

2 Miután a rövidesen bekövetkező letartóztatás nem hagy kétséget afelől, hogy Batthyány sorsa már ekkor meg lehetett pecsételve, szerepeltetése a kőrajzon már a közvélemény befolyásolásának egyik első lépéseként tekinthető, s megaláztatásának képi bemutatásával megvetést és félelmet kívántak kelteni (5. kép). A per vitele s végül a kegyetlen ítélet az ugyanegy napon kivégzett 13 aradi vértanú honvédtábornok sorsával együtt nemcsak Magyarországon, de külföldön is megrendülést és felháborodást keltett. Még 1849-ben került ki a nyomdából az a Barabás-litográfia kompozícióját másoló ábrázolás, amely feliratában elítéli a kivégzést.

3

3 A lipcsei lapmellékletként megjelent portré felidézi egyben azokat az írásműveket is, amelyek rokonszenvvel adóztak Batthyány személyének német nyelvterületen.

3

4 25