Folia historica 10

Szilágyi Tibor: A bártfai stallum restaurálása (1981)

Az eredeti festékréteg feltárásához a teljes oldósort kellett alkalmaznom, mert az egymásra festett rétegek más-más típusúak és alapanyagúak voltak. A tisztítás után kiderült, hogy sok helyen a táblákban a fa állapota olyan, hogy azonnali beavatkozás szükséges! Itt: XYLAMON Hätend konzervátumot injektáltam be a fába. Ezeken a helyeken utána felületi zsírtalanítást végeztem (aceton, alkohol, kloroform), hogy restaurálható legyen a felület. 6. Hiányok pótlása: A stallum anyagának megfelelően hársfát alkalmaztam. Ahol ez nem volt lehetséges, ott szintetikus anyagot voltam kénytelen alkalmazni (műfa, műgyanta), mivel a felületen csak csonkítással tudtam volna hagyományos kötést létrehozni. A festett felületeket aquarelle] (ROWNEY) retusáltam (vonalkás és pontozásos technológiával). Az aquarellel való retusálás és rekonstruálás akármikor könnyen eltávolítható, színtartó, a színei stabilak (nem fakulnak). Olyen esetben, amikor az eredeti festékréteg az egész figurális részen hiányzott, és a szakirodalomból egyértelműen bebizonyosodott, hogy mit is ábrázol, ott kontúrvonallal körülhatároltam az egykori ábrát és vonalkázásos eljárással érzékeltettem, milyen is volt valójában a műtárgy. Dyen a IV. tábla első címerpajzsának III. mezején az oroszlán. Hiteles szakirodalom alapján állítottam helyre az összes címerpajzs ábráit és színeit. A jobboldali halántékfal felső rátét faragványon a hiányok pótlását olyan mértékig végeztem el, amennyit egyértelműen meg lehetett állapítani a figurális motívumokból, és a szakirodalomból, valamint a régi fényképekből. 7. A felület levédése: Az eredeti technológiához ragaszkodtam. Itt viszont — mivel a méhviasz 20—25° C-on lágyul - az u. n. PUN-viaszt alkalmaztam, hogy a felverődött és a levegőben telítődött por ne tapadhasson meg a műtárgy felületén. A PUN-viasz főzése: A pun-viasz a méhviasz különleges módon való kifőzésével nyerhető. E viasz lágyulási hőértéke 30-35 °C, viszont az öszszes többi tulajdonsága megmarad. Méhviaszt és nátriumkarbonátot egyenlő súlyarányban 3 vagy 4-szeres mennyiségű vízben, lényegesen nagyobb méretű edényben 80 °C-on többször átfőzünk, majd nátriumkloriddal kicsapatjuk. A pun-viaszt 5%-os háztartási terpentines oldat formájában vittem fel a felületre, majd az oldószer távozása után puha kefével felkeféltem. 228