Folia historica 10
Vámbéri Gusztáv: A Magyar Nemzeti Múzeum súlyai I. rész
tételez. Ennek viszont ellentmond a latin lapis szó, mely egyértelműen kő\et jelent. Tehát csak átvitt értelemben „nyomólék", süly - jelentéssel tekinthetjük rézből készített tárgyaknak. Az általunk vizsgált egytagú fontok egymástól két alapvetően eltérő csoportba sorolhatók. I. csoport: azok a súlyok, amelyeknek a felső lapjukról olvasható súlyérték az 1 fontnak 1:1 arányú hányadát vagy többszörösét fejezi ki. II. csoport: olyan súlyok, melyeknek a felső lapjukról olvasható súlyértéke az 1 fontnak 1:1 arányától eltérő hányadát fejezi ki. Múzeumunk anyaga I. csoport (Ltsz. 1981. 138) Anyag: öntött sárgaréz (továbbiakban: ö. sr.). Henger alakú, rövid peremes nyakkal, lapos fejjel. Méretek: henger ф 25,7 mm, m=26.7 mm, teljes m = 42.1 mm. Jelzet: é. п., hitelesítési jegy nélkül (a továbbiakban h. j. n.) A gomb lapjába beütött 8-as számjegy 8 L-ot (latot) jelent. Mért súly: 136.579 g, abszolút érték: 140.016 g, eltérés —2,437 g (14. kép). II. csoport 1. (Ltsz. 1981. 137.1.) Anyag: ö. sr. Csonka kúp alakú. Alsó lapja (38,7 mm) kisebb a felsőnél (43 mm). A kúp magassága 22,5 mm. Rövid, peremes nyaka gömbölyű fejjel végződik. Teljes m = 46,5mm. Jelzet: évszám 856, 874. Hitelesítési jegy — osztrák kétfejű sas —, valamint a helység (Budapest) címere öntve. A mesterjegy — WILLNER- és a súlyérték: 5 <8 ütve. Mért érték: 276,580 g, ami ellentmond a felső lapról olvasható értéknek. Ezt az ellentmondást feloldja a súly alsó lapjára beütött arányszám: 1 = 10. Ez az arányszám egyértelműen a metrikus számrendszerre utal, melynek értelmében súlyunkkal tizedes mérlegen 50 fontot mérhetnénk. Súlyunk mért értéke a 1/2 font abszolút súlyától —3,45 g-al tér el. Tehát az arányszám fordítva helyes: 10 = 1. Így a súly értéke 5/10 = 1/2 font. Tehát a felső lapon lévő értékjelzés a súly valóságos értékének tízszeresét fejezi ki. Ezek a tények azt az igényt igazolják, amely a metrikus rendszer törvényesen rendelt honi bevezetése előtt a font súlyokat metrikus értékként alkalmazta. (Súlyunk problematikáját a rajta feltüntetett két évszám — 856, 874 — jelenti. Az évszámok öntve vannak, tehát egyszerre kerültek a tárgyra, mégpedig (l)874-ben, amit Budapest (a három egyesített város) címerének alkalmazása igazol. 5 7 (l)874-ben miért öntötték ki a korábbi évszámot is? Erre a kérdésre - jelenleg — nem tudok elfogadható választ adni. 99
