Folia historica 9

F. Gát Eszter: „...moly musika fiola gambának hivattatik.” Viola típusú hangszerek a Magyar Nemzeti Múzeumban

JEGYZETEK 1. Szabolcsi В., A magyar zene évszázadai. (Bp. 1959) 247. 2. Uo. 278. 3. Benkő A., Zene a fejedelmi udvar életében. In: Művelődéstörténeti tanulmányok Szerk. Csetri E., Jakó Zs., Tonk S. (Kriterion 1979) 97. 4. Praetonus, M., Syntagma Musicum II. (Wolfenbütten 1619) 48. 5. Bárdos К., Győr zenéje a 17-18. században. (Bp. 1980) 399. 6. Albrechtsberger, G., Anweisung zur composition (Leipzig 1790) 420. 7. A pozsonyi J. G. Leeb 1807-ben készített viola d'amoreját a Berlini Hangszergyűjteményben őrzik; Szeged városa 1736-ban 1 „violin d'amour"-t vásárolt. Közli: Lugossi D., A szegedi zenekultúra története. Muzsika 1929. 8. Kinsky, G., Musikhistorisches Museum von W. Heyer in Coin Katalog (Cöln 1912) 9. Praetorius, M., i..m. 44. 10. Mattheson, J., Der vollkommene Capellmesiter. (Hamburg 1793) 479. 11. Esterházy Pál 1678-ban Schmidtpauer F. gamba játékost szerződteti. Szabolcsi, В., i.m. 278. 12. „Vándorlásom során csak a freisingi püspöki udvarban találkoztam eggyel (barytonjátékossal), és a hangszerrel sehol másutt, csak Magyarországon Eperjesen, a városi trombitás Bessler Ádámnál, aki híres hegedűkészító' lévén, maga készítette." Gábry Gy„ Régi hangszerek (Bp. 1969) 23. 13. A herceg, a kismartoni kóruszene ügyében írott levelében felszólítja Haydnt, „hogy szorgalma bizonyítékául az eddiginél nagyobb buzgalommal vesse magát a komponálásra, kivált az olyan darabok szerzésére, amelyek gambán játszhatók..." Bartha D. - Révész D., J. Haydn élete dokumentumokban. (Bp. 1978) 29. 14. Uo. 30. 15. Kinsky, G„ i.m. 500. 16. Fényképét is közli: Somfai L., J. Haydn élete képekben és dokumentumokban. (Bp. 1977) 38. 17. A leghíresebb barytonkészítő mesterek Daniel Achatius Stadlmann (1680-1741) és fia Joann Joseph (1720-1781) Lütgendorf, W. L. Die Geigen und Lautenmacher II. (Frankfurt am Main 1922) 477. 36