Folia historica 9

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.

3. A telepi házak túlnyomó többségében nincs mosókonyha 4. Nincsenek fáskamrák 5. Az utcák nagy részét nem öntözik 6. A telepen fölszerelt villanyórákért még mindig havi 1 pengőt kell fizetni — a lakók szerint az eddigi fizetésekkel már többszörösen megfizették azoknak az árát 24 7 7. A telepnek nincs villamosközlekedése, - pedig erre annak idején igeretet kaptak 8. Sárkány u., Beniczky u., Zoltán u. és Határ úti villamosmegállók­nál nincsenek várócsarnokok 24 8 A Pannónia úton 1930 nyarán megrendezett szociáldemokrata nagy­gyűlés a már-már járványokat okozó vízhiánnyal foglalkozott 24 9 De még 1938-ban is a szociáldemokrata csoport napirendjén kellett tartani a követke* ző problémákat: magas lakbér, drága villamosközlekedés, rossz járdák, 30 éve tatarozatlan lakóházak, rendetlen, egészségügyileg tűrhetetlen piac, fürdő és kultúrház hiánya. 25 0 A gazdasági válság éveiben a telepen is felszaporodott a munkanélkü­liek száma, akik Czégely Dezső szervezett nyomdász vezetésével 1932 nya­rán a kispesti városháza elé vonultak s munkát követeltek. Memorandumuk­ban a munkaalkalom teremtését összekapcsolták a telep szükségleteivel,s a te­lepi kórház és a vásárcsarnok felépítését kérték, valamint a telep teljes csator­názását. 25 1 A Wekerle-telepen lakó munkások zöme szervezett munkás volt. Foglalkozási körük szerint szakmai szervezetek tagjai voltak s így az adott szakszervezetek mozgalmi, gazdasági harcát támogatták, a szakszervezetek vi­szont napirenden tartották a telepen lakó tagjaik gondjait. A telepen lakó nyomdászok szám szerint — a telep lakóinak egészé­hez viszonyítva - nem jelentettek nagy tömeget. Mintegy 180 nyomdász­család lakott a Wekerle-telepen - mégis jelentős politikai tényezőnek számí­tottak a telep belső életében. Ez nagy szervezettségükből és szakszervezetük erősségéből fakadt. Már az a tény is figyelmet érdemel ebben a vonatkozás­ban, hogy a telepen lakó nyomdászok számára - a kevés számú állami nyom­dai alkalmazott kivételével — a Grafikai Egyesület, vagyis a nyomdász szerve­zet bérelte a lakásokat s a szervezet tudta és beleegyezése nélkül a bérelt la­kásokkal és a benne lakó lakókkal kapcsolatban semmiféle rendelkezés vagy intézkedés nem léphetett érvénybe. 25 2 A Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesülete a telepen lakó tagjai számára egyesületi orvost szerződtetett 1912 tavaszától kezdve. 25 3 .220

Next

/
Thumbnails
Contents