Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
A forradalom további eseményeit a lakótelepen — néhány pártnapot hírül adó újsághíren, 23 0 a Tanácsköztársaság harcaiban részt vevő munkásezredek alakulásán, 23 1 vöröskatonaként harcoló munkástelepiek sorsán 23 2 kívül — a büntetőtörvényszékek vádiratai őrzik. A Wekerle-telepen lakó nyomdászok közül többen is vád alá kerültek a Tanácsköztársaság leverése után a kispesti munkásság helyi lapjában megjelent cikkeik miatt. így Guttman Jakab nyomdászsegéd a ,.Kispesti Munkásában 1919. június 8-án megjelent „Elvtársak" c. cikkéért, Varga Károly betűszedő az 1919. július 27-i számban megjelent „Egy napról" c. írásáért és Arnold Antal június 15-i ,.Munkára" c. cikkéért. A vád mindhármuk ellen: izgatás a vagyonosok ellen. 23 3 A periratokban bűnjelként szerepelt a Kispesti Munkástanács 1919. évi március 27-i ülésének jegyzőkönyve, amely amellett, hogy bepillantást enged a munkástanács munkájába, rögzíti a forradalom helyi baloldali hetilapjának megszületését is: ,A sajtónépbiztosság rendeletére a munkástanács cenzúra bizottságot alakított, melynek tagjai: Chlepkó Ede járási népbiztos, Dr. Rákos Ferenc és Domschitz Ferenc; egyben kimondja az ülés, hogy a „Kispesti Újság" c. lapot köztulajdonba veszi, s „Kispesti Munkás" címen, mint a helybeli munkásság lapját hetenként továbbra is megjelenteti. A lap átvételével, a szerkesztés további irányításával Dr. Rákos és Domschitz elvtársak bízattak meg." 234 A dicsőséges 133 nap után a Wekerle-telep életére is ránehezedett az országban berendezkedő ellenforradalmi rendszer. A hivatalos vezetés 'ekkor elsődleges feladatának tekintette a forradalmak eredményeinek lerombolását, tagadását, de még az emlékének megcsúfolását is. 1920 elején már vezércikkek, választási programbeszédek próbálták cáfolni a Wekerle-telep forradalmiságát, lakóinak a forradalomban való egyértelmű, aktív részvételét, sőt még rokonszenvező magatartását is. Az 1920-as kerületi nemzetgyűlési választások keresztényszocialista sikere után a Kispesti Hírlap vezércikke a választásokat úgy értelmezte, mint ami „... fényesen rácáfolt azokra a vádakra, amelyekkel községünket mint „hirhedt kommunista fészket'* illették, bebizonyítván, ország vüág előtt, hogy a proletárdiktatúra itteni fészke nem volt teljesen megbízható vára a kommunizmusnak, s csupán a terror, az erőszak tartotta össze az évtizedeken át szakszervezeti alapon tömörített és félrevezetett munkáselemet." 235 Vagy idézhetünk Oláh Dániel volt munkaügyi miniszter beszédéből, amelyet a keresztény pártok választási gyűlésén mondott a Wekerle-telepen, s amelyben kitért a Tanácsköztársaságra is: .215