Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
hatás ellenére a Wekerle Állami Munkáslakótelep lakossága is aktív részesként kapcsolódott be a munkásosztály harcába a két forradalom idején. Lázadó és követelő hangot kapott ekkor minden eddig felgyűlt — s eddig csak jórészt kérvényekben megfogalmazott — helyi probléma,s az osztályöntudat erejével párosulva, már a társadalmi rend egészének megváltoztatásával kereste a megoldást a telep lakossága is. A két forradalom időszakának Wekerle-telepi eseményeiről elég szűkszavúan beszélnek a források, mégis megkíséreljük segítségükkel a forradalmak napjainak képét megrajzolni. 1918 novemberében megalakult a telep munkástanácsa. Az ez alkalomból a telep főterén tartott ünnepi népgyűlés szónoka, Domschitz Ferenc, beszédében tömören megfogalmaztam az egyetemes osztályérdekekkel egységben értelmezte az állami munkáslakótelep problémáit: ,A reakció — nekünk az lett mondva - a munkásságot azért tömörítette össze, hogy békés hajlékot és rendes élelmezést bírjon nyújtani. Ez csak ígéret volt, és intézményesen gondoskodtak arról, hogy a munkásság jogait letörjék, rabszolgává tették. Sötét utcákon kellett munkából hazajövet botorkálnunk. Az asszonyainknak, és gyermekeinknek bokáig érő sárban kellett Erzsébetfalvára, vagy Kispestre élelemért járni. A lakosság egyéni akarat alatt állt, és ha valakinek az arca vagy modora nem tetszett, kilakoltatták. Nem szabad megengedni, hogy továbbra is önkényeskedés, igaztalanság történjen. Szükséges, hogy a munkásság minden intézményben a maga ellenőrző jogát gyakorolja. Biztosítani kell a munkásság nyugalmát, és csak úgy lehet, ha itt a munkástanács veszi kezébe a hatalmat, és ezt a tanácsot mindenkinek támogatni kell, mert ez a tanács a lakosság érdekeit tartja mindig a szem előtt." 22 2 A népgyűlés egyhangú szavazatával megválasztották a 25 tagú munkástanácsot, amelyhez támogatóként csatlakozott a telep szellemi dolgozóinak tábora is — Szász Ferenc iskolaigazgató bejelentése szerint. A telepen megválasztott munkástanács tagjai: Ádám István, Bajusz István, Berleg Dezső, Brenák János, Csapó Lajos, Fábián Gyula, Fehér Ferenc, Haluska István, Heller Miksa, Hlatki Pál, Kiss József, Komora Árpád, Kollárik József, Lukovits Géza, Lusztig Ferenc, Márki Gábor, Sipos Gyula, Stand József, Stigler Péter, Szentmaijai Dezső, Szász Ferenc, Szőke János, Tomanovics Dezső, Pintér József, Vörös Kálmán - képviselték a népgyűlés követeléseit. 22 3 A követelések főként a telep belső életét érintették: a telepi vezetők, elsősorban Győri Ottmár gondnok diktátorságát kívánták megszüntetni, s jó világítást, jó közleke.212
