Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
megválasztott Wekerle-telepi képviselők neve és foglalkozása is ismeretes: egyetlen munkás sem szerepel a megválasztott képviselők között! A tíz képviselő foglalkozás szerinti megoszlása a következő: építész, orvos, polgári iskolaigazgató., tanító, plébános, katolikus lelkész, református lelkész, szövetkezeti igazgató, magántisztviselő, hadirokkant trafikos. 21 5 Az 1920—30-as években országosan érvényben levő választási census ismertetésére — amely alaposan lecsökkentette a munkások választójogosultságát — nem térünk ki, inkább az olyan helyi sajátosságok kiemelését tartjuk szükségesnek, amelyek szerepet játszottak a Wekerle-telepi választások eredményeiben. Ilyen a lakótelep közigazgatási helyzete, amelynek tárgyalásakor kitértünk a telep és Kispest viszonyára s ennek kapcsán a telepieket érintő hátrányokra a várospolitika vonatkozásában. A lakótelep és az anyaváros egészségtelen viszonya, a gyengébb és kiszolgáltatott félben politikai torzulást eredményezett. Ugyanis a lakótelep lakosságában időnként a helyi probléma, a helyi kiszolgáltatottság került előtérbe, elhomályosítva az általános nagy politikai és gazdasági problémákat és az általános osztály érdekeket. A Wekerletelepi választások jobbratolódásáért jelentős mértékben kárhoztathatjuk azt a kispesti várospolitikát, amely a telepet adómentessége miatt hátrányosan megkülönböztette, s a kispesti háztulajdonosok érdekeit védve, „akié a ház, azé a város" 21 6 jelszavát tolta előtérbe. Ennek ellenreakciójaként alakulhatott ki az a szemlélet a munkáslakótelepen, amelyet a Wekerle-telepi Értesítő így fogalmazott meg: „...teljesen mindegy, hogy mely párt kötelékébe tartozik a megválasztandó új képviselő, csak a wekerletelepiek lelkes barátja legyen." 21 7 A jobboldali keresztényszocialista pártok választási sikereinek okát vizsgálva is hasonló eredményhez jutunk: kizárásos alapon - mint ahogyan azt a telepiek is tették - abból kiindulva, hogy melyik párt hogyan viszonyul a telephez, a logikai szál a keresztényszocialistákig vezet: ,A városi közgyűlésen telepellenes politikát csináltak... A szociáldemokraták állandóan ellenünk dolgoztak, mert itt nem találtak talajt marxista eszméik számára... A Háztulajdonosok Szövetségének vezetői szintén folyton a telep érdekei ellen dörögtek. Itt nincs háztulajdonos, itt nem lehet tagdíjakat beszedni és előfizetőket gyűjteni... Míg a keresztényszocialista párt emberei jártak legtöbbet a telepen, de ezek is sajnos csak a választások idején! Igaz, hogy a keresztény párt az egyetlen, akik nem csináltak telepellenes politikát." 21 8 .210
