Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

kedéséi a gyár igyekezett lassítani. E célt szolgálta 1916. augusztus 8-án végrehajtott vizsgálat is, amelynek okául a „rendkívüli kiadások" csökkentését jelölték meg. Ilyennek számított a bizottság jelentése szerint a Frommer pisztoly egyes alkatrészének edzésére kifizetett összeg." Ami a Frommer pisztoly alkatrészek edzését illeti, indokolatlanul magasnak tartom az egyezményes árat, összehasonlítva a fegyveralkatrészek áraival - állapította meg a vizsgálati jegyzőkönyv - bár tény, hogy így a csőtok, záróhenger edzése másképen történik..." Uo. 1 .cs. 4.d. 308. A törvény alkalmazása 1916-ban különösebb nehézséget nem jelentett, mert a gyár 1915-től közvetlen katonai igazgatás alatt állt, ami alatt még nem a gyár militarizálását kel^ értenünk. Megjegyzések Melasits Géza albizottsági tag jegyzőkönyvéhez 1916. március. Uo. l.cs. 8.d. 309. 1916. májusi felmérés. Uo. 310. Uo. l.cs. 13.d. A munkások helyzetét ténylegesen mutatja, hogy a 12 órát meghaladó munkaidőben nehéz munkát végző munkások kalória szükséglete 3300 és 6100 kalória között mozgott, de a jegyrendszer idején csak 1300 kalória élelmiszerhez lehetett legálisan hozzájutni. 311. Szterényi J.-Ladányi J., i.m. 86. A katonai parancsnok már 1916. február 9-én kelt rendeletével az összejöveteleket és csoportosulásokat betiltotta. OL i.m. l.cs. 8.d. Ugyanakkor a munkásoknak számos kedvezményt biztosítottak. Bizonyítja ezt az 1917 novemberében kelt levél is, amelyben a fegyvergyári munkásság kérte, hogy Erzsébetfalván létesítendő fémmunkás otthon részére a gyár utaljon át 50 000 koronát. Az átutalást még november folyamán végre is hajtották. Uo. 1 .es. 11 .d. 312. Szterényi J.-Ladányi J„ ijn. 86. 313. OL i.m. l.cs. 8.cf. 1916. július 19-e és 1917. december 31-e között a Panasz Bizottságok 152 gyár 1151 ügyét vizsgálták meg. Ebből 541-et teljesítettek, 270 tárgytalan lett. 270-et elutasítottak, 70 ügy kimenetele ismeretlen. Egészében véve a döntések 70%-e a munkások javára történt. Vö. Szterényi J.-Ladányi J., i.m. 85. 314. Ha az 1912 és 1914 közötti fejlődést bemutató statisztikánkat egybevetjük a világháborús 1914—1917-es összeállítással az 1914-es évnél jelentős eltérés figyelhető meg. Ennek oka az, hogy 1914 végén 561 dolgozó - nagyrészt vezényelve - emelte ugyan a létszámot, de a termelésben eltöltött rövid idő miatt a gyári dolgozók átlagjövedelmének kiszámításakor mellőzték őket. Érdekes, hogy a jobb átlag érdekében az első kimutatásban a napszámos nőket és lányokat sem vették fel. így a kapott értékek 2569.70 és 3828.46, ami 41%-os emelkedést jelentett. 315. OL/-1082. i.m. l.cs. 8.d. 316.Uo. lO.d. .176