Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

sek 100 fillért és a 40%-ot, míg a magkészítők, vasöntők a 40%-os pótlék jóváhagyása iránt nyújtottak be kérelmet. A mozgalomból nem maradtak ki a nők sem. A fegyver és pisztoly osztály dolgozói a férfiak bérszintjét követelték a 40%-os pótlékkal. Az átvevők, asztalosok, kovácsok, szurony- és hüvelykészítők, préselők, valamint a tölténygyártás női alkalmazottai az órabérnek alsó határául a 90 fillért kérték.

31

0 A sztrájkok azonban tovább tartottak és május 14-én a gyár militarizálása után sem szűntek meg.

31

1 Az ügy lezárását, május 23—24-re tehetjük, amikor is a Panasz Bizottság a munkásság elképzelését teljesítette.

31

2 A döntések egy része azonban újabb követeléseknek nyitott kaput. Ezt látva a miniszter kijelentette, „Mivel a hadviselés szempontjából legfontosabb üzemek katonai parancsnokainak jelentéseiből meggyőződtem arról, hogy a 18950/HM. ein. 20-b panaszbizottsági rendeletemet a munkásság nemcsak, hogy szándékos önkényességgel félremagyarázni, hanem annak intencióival homlokegyenest ellenkezően a termelést és a fegyelmet legnagyobb mértékben veszélyeztető önbírósági jogforrásul máris felhasználni nem átallotta, ezt a rendeletemet ezennel felfüggesztem. Figyelmeztetem a munkásságot és különösen annak vezetőségét, hogy az előfordultak ismétlődése, illetve az eddigi termelési eredmények hátrányos befolyásolása esetében kénytelen leszek a legmesszebbmenő megtorló rendszabályokat alkalmazni."

3!

3 Mint fentebb elmondottuk 1917-ben a munkabérekkel a munkásság általában, a Fegyvergyárban, mint kiemelt üzemben különösen nem lehetett elégedett. Jól mutatja a bérek emelkedését a háború első évének egybevetése 1917-tel, vagyis gyakorlatilag a háború utolsó teljes évével. Ez a kimutatás 310 munkanapot, 11,5 órás munkaidőt alapulvéve, a fegyvergyártás egyes szakmáira lebontva az alábbiak szerint alakult:

31

4 .152