Folia historica 9

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből III.

A kiszállítás iránya és koronaértéke: Ausztria Franciaország Portugália Hollandia Norvégia Oroszország Japán Brazília 4 664 877 625 100 169 620 175 605 161 010 31 430 3 409 600 529 820 Az adatok világosan tükrözik, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva milyen óriási méretű változás állt be. Ugyanis az össz értéknek csak 0,8%-a maradt belföldön, míg 99,2% külföldre került. Tovább szűkítve a kérdést azt látjuk, hogy a torpedók és alkatrészek a felsorolt államokba kerültek, míg a lőfegyverek 906 400 К értékben csak Ausztriába. A behozatal ugyanakkor 2 708 ООО К volt, ami azt jelenti, hogy 1 801 600 K-val több, mint a kivitel. Ez az egész hazai termelésnek 39,1%-a.

26

9 Természetesen ebben az összesítésben a gyárilag nem készülő vadászfegyverek is benne vannak. Kereskedelmünk elsősorban Ausztriával szoros, amit jól mutat az alábbi összeállítás:

27

0 Ausztria Németország Belgium egyéb 1 940 000 korona 148 000 korona 548 000 korona 72 000 korona 2 708 000 korona 1898-ban jelentős problémát okoz a Magyar Fegyver-és Gépgyár Rt.nál is, hogy a nyersanyagot külföldről kellett behozni. A kartell megállapodások, a vám és a szállítási költségek kedvezőtlenül hatottak ki, amelyhez még mint súlyosbító körülmény járult Németország gyors fejlődése. Ugyanis gyáriparának felfutásával a hazai vasat kivonta a nemzetközi kereskedelemből, ami az árak alakulásában érezhetően jelentkezett. A magas nyersanyag árat azonban elsősorban az osztrák-magyar vaskartell rögzítette, amely 1886-tól — az alakulás évétől — 1900-ig zavartalanul működött.

27

1 A magyarországi gépgyárak kaptak ugyan engedményeket, de ezek kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a szomszédos országokban versenyezhessenek. A század utolsó éveiben a munkaerő változatlanul drága és nem volt mód arra, hogy a munkások specializálódjanak, ugyanis az előállításra kerülő .129