Folia historica 8
Kővári Ilona Ágnes: Koller Károly fényképész (1838-1889) élete és munkássága
bizottságának kérelmére, arczképének a honvédmenház javára leendő kiadását és elárusítását megengedvén, a bizottság az arczképet Koller tanár híven talált festménye után Brandes és Wolff hannoverai világhírű gyárában olaj lenyomatban elkészítteté, s annak kiadása iránt Varságh Jánossal, a Borsos és Koller fényképész czég társával szerződött." 1 3 Kossuth Lajos portréját Koller Itáliában készült fénykép után festette. Ezt a felvételt H. Le Lieure fényképész készítette Turinban a kiegyezés körüli időkben. 1 4 Magát az olajszínnyomatú arcképet eddigi kutatásaink alapján nem sikerült felderíteni, de a turini fénykép a Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteményében megtalálható. Talán az itáliai felvétel további segítséget adhat a jövőben az olajnyomat felkutatásához. Koller Kossuth portréján kívül ugyancsak Budapesten festette meg 1889-ben Horn Ede politikus-publicista, szabadkőműves portréját. 1879 óta volt Koller tagja a „Humboldt" szabadkőműves páholynak. Amikor a „Humboldt" páholy díszmunkáján leleplezték Horn Ede portréját, akkor adták át Kollernak a páholy ezüstérmét. Az érmet tíz éves szabadkőműves tagsága emlékére kapta. 1 5 Művészi pályáján kiemelkedő sikert az 1873. évi bécsi közkiállítás hozott. Beszédes Sándor, Divald Károly, Doctor Albert, Gévay Béla, Klösz György, Knebel Ferenc, Kozmata Ferenc, Rupprecht Mihály, Simonyi Antal, Veress Ferenc mellett indult Koller Károly tanár is a „Graphikus művészetek" csoportjában.,A vidékiek közül első helyen Koller remek fényképeit és nagy föltűnést okozott chromophotographiáit kell említenünk." 1 6 Magyarországon a bécsi világkiállítás körüli időben ezt a sajátos technikai eljárást Kolleren kívül Strelisky és Ellinger alkalmazta. A chromophotografia tulajdonképpen színezett fénykép, amely éppúgy megkívánja a festészeti mint a fényképészeti ismeretek magas színvonalú tudását. Köztudott, hogy 1867 körül már kísérletezett a kolozsvári Veress Ferenc a színes fényképezéssel. A színes fénykép feltalálása és gyakorlati alkalmazása azonban még váratott magára. Ebben az átmeneti időben az áthidaló megoldás a chromophotografia volt, aminek igazi tökélyre fejlesztője és sikeres alkalmazója Koller Károly tanár. A chromophotografia lényegét A Pallas Nagy Lexikona a következőképpen írja le: 17 „Az ú.n. kromo-képeknél a fotográfiát üvegre ragasztják fel s részben ezt magát — hátulról - részben egy második üveglapot, mely a kép mögött fekszik, színezik olajfestékkel. Az áttetszővé tett fotográfián bizonyos fokig átlátszanak a festékek és csinos eredményt adnak. Az ily képek nem tartósak. A tájkép, genrekép, csendélet fotografálása terén az amatőröket illeti meg az elsőség, nagyon sok ily kép igazán műbeccsel bír." A Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteményében van az egyetlen ismert kiváló állapotú Koller chromo81