Folia historica 8

Kővári Ilona Ágnes: Koller Károly fényképész (1838-1889) élete és munkássága

fennmaradt, amikor 1861-ben Koller Besztercén (Bisíritz, Bistrita, BeszterceNaszód megye) az erdélyi szász szabad királyi város evangélikus gimnáziumában önálló rajztanári állást kapott. Koller főfoglalkozása itt az iskolai rajzoktatás volt és kiegészítésként önálló műtermében fényképezett illetve festett. A két rajztanár-fényképész tájképekkel, portrékkal (2kép)

6, műemlék-jellegű erdélyi (szász) felvételekkel, valamint népviseleti fényképekkel aratott sikereket a kiállításokon. Népviseleti tartalmú képeik témáját az erdélyi nemzetiségek színpompás kelléktárából merítették: megtalálható ebben az együttesben a magyar, a szász és a román viselet. Ilyen témájú felvételekért kaptak ezüstérmet 1869-ben a hollandiai Groningenben, a németországi Hamburgban és a nagyszebeni kiállításon.

7 Együtt állítottak még ki 1870-ben Casselben, Grazban és Párizsban. A sikeres együttműködésnek Glatz 1871-ben bekövetkezett halála vetett véget. Koller közgyűjteményekben fellelhető felvételeinek átnézése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a festész-fényképész Koller a portré és a nemzetiségi viseletképek területén mozgott igazi biztonsággal. Az egykori tanítómestere szellemi hagyatékából e két területet őrizte meg és fejlesztette európai rangra. Igazolják ezt fényképei, illetve más technikával készült ábrázolásai is. Töretlen művészi és fényképészi tevékenységének sikere részben a mély emberismeretben rejlett. Felvételei a lélek ismeretének dokumentumai, nagy jellemábrázoló erőről tanúskodnak. (3. és 5. kép)

8 Képei természetesek, retust nem, vagy csak a kívánt mértékben alkalmazott rendkívüli technikai bravúrral. Sikeresen vette át és ültette a gyakorlatba a fényképészet terén hozott újításokat. Személyében előnyösen ötvöződött a festőművész és a fényképész. A festőművész komponált és a fényképész a fényképi formanyelv adta eszközökkel elkészítette a felvételt.

9 Jól kamatoztatta a két művészeti ág nyújtotta lehetőségeket. Művészi alkotásain az ábrázolt személy és a környezet (műtermi kellékek) teljes harmóniáját tapasztalhatjuk. (4., 6. és 7. kép)

1

0 A jóízlésű, vérbeli művész így elkerülte kora sok festész-fényképészt érintő csapdáját: a festészet formanyelvét nem erőltette rá a fotográfiára, ez utóbbit független művészeti ágként kezelte. A festészet-fényképészet viszonya Koller szemléletében nem egymás fölé rendeltséget, hanem egymás mellettiséget fejezett ki. A festést egész életén át gyakorolta, bár kiállításokon elsősorban nem festményekkel jelentkezett. Besztercén készítette el Franz Schmidt főbíró olajportréját 1870 körül,

1

1 illetve a besztercei evangélikus templom számára egy olajfestmény megrendelésnek tett eleget.

1

2 Budapesti működése alatt készítette el 1875-ben Kossuth Lajos portréját. „Kossuth, a honvédmenház 80