Folia historica 8
Temesváry Ferenc: Díszfegyverek a Károlyi gyűjteményből
nyakban „lógó" boglárláncban is eredetileg 14 boglár volt. Külön kell megemlítenünk ezeket, mert minden boglár végén 3-3 áttöréssel ellátott nyúlvány, ú.n. fülecs figyelhető meg. A fülecseket 10—18 láncszemből álló láncok kapcsolták egybe. Ezek a láncok elől épek, a váll részen sérültek és hiányosak. Feltételezhető, hogy az egy hiányzó boglár eltávolításakor rongálódtak meg. A boglárlánc végén egy megközelítőleg címerpajzs alakú, ékkövekkel kirakott tagon kiterjesztett szárnyú, nyak örves sas látható. Felületén 2 nagyobb és 2 kisebb ékkő foglalása hossznégyszögű, egy, amelynek teteje rombuszosan csiszolt ovális. Ebből az együttesből is egy darab nagyobb ékkő elveszett. A mellen szétszórva helyeztek el 7 darab 16 mm átmérőjű nap - és 7 darab 22 mm átmérőjű hold motívumot. A holdat holdsarló-alakban férfifejjel, míg a napot 12 ágú, vésett felületének közepén kisméretű groteszk fejjel díszítették. A mellrész jobb, illetve baloldalán, a hónalj közelében megfigyelhetünk még egy 58 mm átmérőjű, korong alakú öntött hold és napmotívumot. A korongok szélét volutás díszek által közrefogott oválisok és 6—6 szögletes foglalatú ékkő díszíti. A napkorong közepét egy 12 karú meduzafej, míg a holdét holdsarlóba helyezett férfifej tölti ki. A holdkorong ép, a napkorongról egy darab ékkő elveszett. Volt még az ingen 4 darab 50 mm átmérőjű csillagmotívum. Ebből egy elveszett, egynek pedig a felét elfűrészelték abban a reményben,hogy anyaga arany. Felületét reneszánsz virágok borítják egy-egy kör alakú ékkővel. Az ing díszítményei között említendő még 2—2 boglár. Ezek méretben eltérnek az ismertetett boglároktól. Az egyik páros 32 mm hosszú, illetve széles, míg a másik 48 x 56 mm. Ez utóbbiból az egyik tag elveszett. Végezetül a „címerpajzs" alatt egy 57 mm átmérőjű öntött korongot találunk, felülete 13 darab kör-, hossznégyszög és rombusz alakú foglalatban ékkövekkel díszítve. Ennek a főúri sodronyingnek korát XVII. századra tehetjük. Használatuk Nyugaton a XVI. században megszűnt, de a szláv államokban, Erdélyben a XVIII. századig fennmaradt. Egy-egy darab előállítása nagyon költséges, 4 3 mégis divatozott, mert a katonás megjelenés fényét emelte. 4 4 63
