Folia historica 8

Temesváry Ferenc: Díszfegyverek a Károlyi gyűjteményből

(3. kép. с.) A keleti virágos ékítmények helyett előretör a nyugati kultúrkör motívumanyaga és ha a türkizkövek meg is maradnak, a nefrit és a jade lemezek már nem kerültek fel a pántokra.

1

S Az 1000 mm hosszú és 46 mm széles hüvely aranyozott ezüst véretekkel szerelt. Torkolatpántján rácsozott mezőket, magyaros növényeket, farkasfogas zárt területeket és 3 darab kisméretű türkizkövet találunk. A negyedik kő feltételezhetően az elrejtés alkalmával elveszett.

1

6 A torkolatpánt gerincén, vésett levélsor alatt, találjuk meg Benedictus, azaz Benedek nagyszombati ötvösmester címerpajzsba helyezett B, illetve külön címerpajzsba helyezve a város hatküllős kerék jegyét.

1

7 Évszám ugyan a darabon nincs, de az analógiák segítségével és Kőszeghy Elemér magyarországi ötvösjegy könyvét felhasználva a .készítés idejét 1600—1640 közötti időre tehetjük (1. kép. c.). Kőszeghy 1641—1656 között beütött jegyekkel határolja be a mester működési idejét. Szerencsés véletlennek mondhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzünk egy másik pallost is Wundes János (1560—1610) solingeni kardcsiszár püspökfejes bélyegével, amelynek ötvösmunkája csaknem azonos minta alapján készült.

1

8 A felületén megjelenő rácsozott rombuszos mezők, apró keresztek, növények és az alapokat díszítő farkasfogas motívumanyag egy kéz és műhely tanúbizonysága. Ezt a darabot is Benedek mester szerelte, aki nevét és működési területét jelző bélyegeket ezúttal nem a torkolatpánton, hanem a sarupánt pántlemezein helyezte el.

1

9 A Károlyi kard vereteit tanulmányozva szembetűnő, hogy az ötvösmunka nem egységes (1. kép. d.). Egyidőben készült a két felkötőpánt. Felületük kettősen tagolt és 10-10 türkizkővel díszített. A fokrészen a tagokat 2—2 makk motívum fogja közre, míg az ellenkező oldalon egy-egy nagyobb, de ellapított makk záija le a tagok végét. Hátul a pánt nem osztott, ívesen kivágott, pereménél két vékony kannelurával díszítve (4. kép. c.). A pántokon és a felkötő gyűrűkön (szíj karika) az aranyozás még jól látható. A két felkötő pánttal azonos stílusban készült a sarupánt pántlemezeit rögzítő harmadik pánt.

2

0 összetartozásuk csak látszólagos. A felületek vésése, a makkok kidolgozása, illetve a gerincrészen elhelyezett vésett felületű, levélmintás,ovális rátétlemez későbbi eredetű. Ezen a pánton 7 ékkövet találunk. Az osztott tagokon 3—3 darabot, míg a fokrészen egyet helyeztek el. A hüvelyre a sarupánton kívül még két pántot szereltek.

2

1 Ezeken 6—6 türkizkő figyelhető meg. A fokrészen, zárt keretben, levelek díszítik, míg az ellenkező oldalon az összeérő lemezvégeket egy hullámos szélű, vésett felületű indákkal és levelekkel borított lemez 3-3 darab szegeccsel kapcsolja össze. A sarupánt pántlemezei is később készültek. Mindkettő a torkolatpánt hátsó oldalának megfelelően, 57